Üdvözöljük Dr. Buzogány Emőkét az ügyvédek csapatában!

Üdvözöljük Dr. Buzogány Emőkét az ügyvédek csapatában!

2020. szeptember 3.

Bowlingozással egybekötött nagy ünnepléssel gratuláltunk Emőkének ügyvéddé válása alkalmából.

Emőke 2017 óta dolgozik nálunk, örömmel kísértük végig fejlődését, ahogy ügyvédjelöltből ügyvéddé vált. Könnyen és szeretettel kapcsolódik hozzánk és ügyfeleinkhez, nyugodt, derűs természete egy vidám fuvallat az irodában.

Munkájában lelkes és határozott, figyelme mindig az ügyfeleken van. Jól átlátja és kezeli a bonyolult, szerteágazó dokumentációkból álló tranzakciókat, és az évek során a társasági jogi és cégjogi kérdések szakértőjévé vált. Nyitott és társaságkedvelő, szívvel-lélekkel jelen van az iroda kulturális eseményein.

Emőke a társasági jog, M&A, kockázati tőke, és szerződések területeken dolgozik.


Július 16-tól szigorú szabályok a nemzetközi adattovábbítások terén

Július 16-tól szigorú szabályok a nemzetközi adattovábbítások terén

A nemzetközi adattovábbítások világában robbant az időzített bomba!

Az Európai Unió Bírósága a Schrems II ügyben 2020. július 16-án, hét éves huzavona után meghozta az ítéletét, amely egyrészt kérdésessé teszi az USA-ba történő adattovábbításokat, másrészt nagyon elbonyolítja az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli, harmadik országba történő adattovábbítást. És ne felejtsük el, hogy az is adattovábbításnak számít, ha vállalatunk tárhely- vagy más néven felhőszolgáltatója egy ilyen országban van! (Korábbi írásainkat Schrems ügyben lásd itt és itt)

Kiket érint a Schrems II ítélet?
A legújabb Schrems-ítélet a vállalkozások széles körét érintheti, hiszen itt nem csak arról van szó, hogy a vállalkozás adatot küld (pl. emailben) egy EGT-n kívüli harmadik országba, hanem arról is, ha a felhőszolgáltató az adatokat harmadik országban tárolja. A vállalkozások gyakran alkalmaznak egyesült államokbeli tárhelyszolgáltatókat, az USA pedig a Schrems II ítélet fényében szintén harmadik országnak minősül.

Tovább olvasom...

Melyik ország számít harmadik országnak?
Az EGT tagállamai közé tartoznak az EU tagállamai, valamint Izland, Lichtenstein és Norvégia. A többi ország a Schrems II ítélet alapján harmadik országnak minősül, de vannak kivételek. Az ítélet nem érinti azokat a harmadik országokat, amelyekre nézve az EU Bizottsága határozattal megállapította, hogy az ország személyes adatok kezelése terén megfelelő védelmet biztosít (pl. Japán, Kanada és Argentína). A listát az Európai Bizottság ezen a honlapon frissíti rendszeresen. Ha a listán szereplő országokba továbbítunk adatot, az olyan, mintha a továbbítás Magyarországon belül történt volna, így a GDPR szabályai szempontjából gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy Szegedre vagy Japánba továbbítjuk az adatokat.

Mi a helyzet az USA-val?
Az USA a Schrems II ítélet alapján harmadik országnak minősül. Az ítélet ugyanis érvénytelenítette az Adatvédelmi Pajzs jogszabályi keretrendszerét, amely eddig az USA-ba történő adattovábbításokat szabályozta. Ennek fő oka, hogy az USA nemzetbiztonsági szolgálatai hozzáférhetnek minden „átmenő” adathoz az Atlanti Óceán tenger alatti kábelein keresztül.

Hogyan továbbíthatunk adatokat harmadik országba?
Adatkezelőként csak akkor továbbíthatunk személyes adatokat harmadik országba, ha megfelelő garanciákkal lehet biztosítani azt, hogy a harmadik országban az adatok GDPR előírások szerinti védelemi szintje nem sérül. A megfelelő garancia biztosításához számos modell van, ezek közül korábban az alábbi két modellt alkalmazták a leggyakrabban.

Az EU Bizottság által elfogadott Általános Adatvédelmi Kikötések (Standard Contractual Clauses) egy olyan előre kidolgozott szerződésforma, amelyhez felügyeleti jóváhagyás sem szükséges. Ezért ezt a szerződésformát viszonylag gyorsan lehetett alkalmazni.

A másik modell a Kötelező Szervezeti Szabályozás (Binding Corporate Rules). Ennek a modellnek az alkalmazásához felügyeleti jóváhagyás szükséges. Ugyanakkor éppen emiatt költségesebb és időigényesebb is. További probléma, hogy csak egy cégcsoporton belüli adattovábbításokra alkalmas, külső cégek esetén nem használható.

Mi a Schrems II ítélet jelentősége?
Eddig a vállalkozások leginkább a Bizottság által kidolgozott Általános Adatvédelemi Kikötéseket alkalmazták. Ezt a minta szerződésformát egyszerűen aláírták és ezzel hátra is dőltek. A Schrems II ítélet viszont szakít ezzel a szemlélettel. Azt ítéletből világosan kiderül, hogy nem elég csak minta szerződésformákat aláírni, hanem előzetes vizsgálat alapján adatkezelőként kötelesek vagyunk ténylegesen is felmérni, hogy a harmadik országba való adattovábbítási kockázatok kezelésére megfelelő garanciák állnak-e rendelkezésre.

Hogyan mérhetjük fel a harmadik országba történő adattovábbítás kockázatait?
Az előzetes vizsgálat végrehajtásához még nincsenek a gyakorlatban részletesen kidolgozott támpontok. A Schrems II ítélet alapján olyan kérdésekre kell megkeresni a választ, hogy például az adott harmadik országban kik és milyen jogszabályok alapján, milyen mértékben férhetnek hozzá az adatokhoz, vagy hogy az adatok hatósági titkos hozzáférése megakadályozható-e olyan technikai intézkedésekkel, mint például a titkosítás vagy az álnevesítés.

Ha nem ismerjük a harmadik ország jogi környezetét, kérhetjük az adatokat megkapó címzett segítségét is. A vizsgálat lefolytatása kapcsán érdemes előre rendezni, hogy kinek mi a feladata és hogyan oszlik meg a felelősség.

Mit tehetünk, ha a vizsgálat alapján arra jutunk, hogy kockázatos a harmadik országba történő adattovábbítás?
Ebben az esetben tájékoztassuk az érintetteket az adataik továbbításából eredő esetleges kockázatokról, és kérjük kifejezett hozzájárulásukat az adattovábbításhoz. Kérdéses, hogy ezt követően egy tudatos érintett megadja-e a hozzájárulást. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos helyzetekben a hozzájárulás nehezen értelmezhető (pl. munkaviszony esetén, ahol a jogviszony alá-fölérendeltsége miatt a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető).

Ha az érintett hozzájárulása nem biztosítható, úgy az adattovábbítás csak speciális esetekben lehetséges. Ilyen esetek lehetnek például, ha az adattovábbítás az érintett és az adatkezelő között megkötött szerződés teljesítéséhez vagy jogi igények előterjesztése miatt feltétlenül szükséges.

Összefoglalva az javasoljuk, hogy a vizsgálatot minden esetben folytassuk le, és dokumentáljuk is. Szakértő ügyvédeink szívesen segítenek ebben, és választ adnak a témával kapcsolatban felmerülő kérdésekre is. A Schrems II ítélet fényében ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a jövőben az adatvédelmi hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak majd a nemzetközi adattovábbítások jogszerűségének vizsgálatára.


Erős, precíz, kreatív és trendi

Erős, precíz, kreatív és trendi

Chambers Europe 2020

Ezek az elismerő szavak vonatkozhatnának akár egy sumo birkózóra is, ha nem a Chambers Europe jogi irodákat értékelő kiadványának hasábjain jelentek volna meg. De így örömmel vesszük tudomásul, hogy irodánk ügyfelei ennyire pozitívan és sokrétűen nyilatkoztak rólunk. Köszönjük az elismerő véleményeket!
A kiadvány irodánkat előkelő helyre sorolta M&A, Munkajog és Technológia területeken.

M&A
A Chambers Europe kiemeli, hogy a VJT & Partners csapata pontosan úgy áll hozzá az ügyekhez, ahogy az a nagykönyvben meg van írva: az ügyvédek praktikusan, üzleti gondolkodással, a problémák megoldására összpontosítva és precízen dolgoznak, amihez természetes módon hozzátartozik a határidők szigorú betartása is.

Tovább olvasom...

Lovretity András pragmatikus, üzleti gondolkodásának köszönhetően könnyen megtalálja a közös nyelvet az ügyfelekkel. Munkájában, amely vállalat átszervezésekre, cégvásárlási és cégeladási tranzakciókra, és jogi átvilágításokra fókuszál, kitűnik pontossága és kiváló technikai tudása.

Varga János Tamás erős figyelemmel van jelen, kreatív és határozott. Mintegy az ügyek fölé emelkedve látja őket egészében, de ha felveszi a szemüvegét, a legapróbb részletek sem kerülik el a figyelmét. Tárgyalási stílusa lenyűgöző.

MUNKAJOG
A sikeres munkajogi csapat receptje: előkelő ügyfélkör, jártasság a munkajog minden területén, üzleti érzék, és valódi megoldások.

Csernus Zoltán, a kiemelkedő peres gyakorlattal rendelkező munkajogi csapat vezetője non-stop az ügyfelek rendelkezésére áll, és gyorsan reagál a felmerülő problémákra.

TMT
Igazi trendi csapat, folyamatosan megújulnak, szívesen tanulnak, és használják a legújabb technikai vívmányokat. Emellett nagyon megbízhatóak, gyorsan reagálnak és testreszabott megoldásokkal állnak elő a legbonyolultabb technológiai kérdésekben.

Várady Endre a tökéletes megoldásra törekszik. A felmerülő problémákat mélységeiben megdolgozza, és kiválóan kommunikál az ügyfelekkel. Adatvédelmi praxisa mellett a TMT szektorban nyújt tanácsadást kiemelt technológiai ügyfelek részére.

Varga János Tamás irodavezető partner igazi stratéga. Számba veszi a felmerülő lehetőségeket, és üzleti szempontú megoldásokat javasol.


Nagyra értékeljük a Legal 500 értékelését!

Nagyra értékeljük a Legal 500 értékelését!

Legal500 EMEA 2020

A Legal 500 jogi irodákat értékelő kiadványa olyan a jog területén, mint a Michelin katalógus az éttermeknél. Rangsorolja az irodákat, bemutatja, melyik irodának mi az erőssége, kiemeli a jelentős személyiségeket és megosztja az olvasóval az ügyfelek véleményét. Íme egy csokorra való a Legal 500 idei, ránk vonatkozó értékeléséből.

Munkajogból abszolút a csúcson! Irodánk vezetője, Varga János Tamás, megkapta a kiadvány által adható legmagasabb elismerést, és bekerült a Hall of Fame tagjai közé. Ez olyan, mint a legjobb mesterszakácsok társasága. Tamást, aki több évtizede csak dicséretet kap az ügyfelektől, magas színvonalú, kiváló munkájának elismeréseként került be a leginkább ajánlott ügyvédek társaságába. Munkajogi csapatunk vezetőjét, Csernus Zoltánt, mint „Leading individual”-t emeli ki a kiadvány. Ezen a területen irodánkat is a legelsők között ajánlják, így elmondhatjuk, hogy munkajogból abszolút a csúcson vagyunk!

Tovább olvasom...

Adatvédelem területén is kiváló eredményt ért el irodánk. Ezen a szakterületen most értékeltek először az ügyvédi irodákat, és egyetlen független magyar irodaként rögtön a legjobbak közé soroltak minket. Adatvédelmi gurunkat, Várady Endrét a Leading individual-ek között ajánlja a kiadvány, ami az adatvédelem kategóriájában a legmagasabb elismerés. Ügyfeleink úgy fogalmaztak, hogy szuperhatékony szolgáltatást nyújtunk, és adatvédelmi csapatunk megbízhatósága felülmúlhatatlan!”

Commercial, corporate és M&A területeken Varga János Tamás és Lovretity András nagy volumenű tranzakciókon összekovácsolódott párosát emeli ki a kiadvány. Tamás stratégiai gondolkodását tökéletesen kiegészíti András gyakorlatiassága. Az ütőképes csapatot tovább erősíti Csernus Zoltán, Belényi Andrea és Virág Tamás.

TMT területen a legmagasabbra értékelt független irodaként jegyez minket a kiadvány. Ügyfeleink, akik a szakma élvonalába tartoznak, kiemelték, hogy elsőrangú tudással rendelkező TMT és IT csapatunk folyamatosan a legmagasabb színvonalon dolgozik. Varga Jánost Tamást és Várady Endrét említi a kiadvány a legjobbak között.

A versenyjog területén is előkelő helyet kapott irodánk. Ügyfeleink egyenesen „szuperhatékonynak” tartanak minket, és ezzel a szóösszetétellel jellemezték Belényi Andrea profi hozzáértését is.


Hogyan hat a koronavírus a szerződésekre?

Hogyan hat a koronavírus a szerződésekre?

Vajon vis maiornak minősül-e a koronavírus?   2020. május 4.

Mi az a vis maior és miért beszél róla mindenki mostanában?

A koronavírus okozta veszélyhelyzet és az ezzel járó korlátozások miatt egyre több cég találja magát abban a helyzetben, hogy szerződéses kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Már csak a kijárási korlátozások vagy a rendezvények megtartásával kapcsolatos korlátozások is számtalan ilyen helyzetet teremtettek. Elsőre kézenfekvőnek tűnhet arra hivatkozni, hogy a koronavírus – egy gyakran használt kifejezéssel élve – vis maior, így a szerződés teljesítése alól az érintett fél következmények nélkül mentesülhet. Ez azonban így nem igaz.
A jogi helyzet ennél jóval összetettebb, mivel a vis maior nincs szabályozva a magyar jogban. A bírói gyakorlat szerint „olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani”. Ilyen helyzet például, ha egy egész várost helyeznek karantén alá, és tilossá válik a be- és kimenetel.

Vis maior-e a koronavírus?

A koronavírus, mint járvány, kimeríti a vis maior fogalmát. Ez önmagában mégsem elég ahhoz, hogy bármelyik fél erre hivatkozva ne teljesítse megfelelően a szerződést. Ráadásul kevés az egyértelmű eset. Megállapítható a vis maior például, ha egy szállító cég csak egyetlen városba szállít, és ezt a várost karantén alá helyezik, azaz teljesen elzárják a külvilágtól...

Tovább a teljes cikkhez...


Dr. Vezse Eszter most már ügyvédként dolgozik nálunk!

2020. április 28.

Eszter a napokban tette le az ügyvédi esküt, így a VJT csapata ugyan elvesztett egy ügyvédjelöltet, de nyert egy ügyvédet!

Eszter még a diploma megszerzése előtt kezdett nálunk dolgozni, és elhivatottsága azóta is töretlen. Tanulóévei alatt az iroda minden ügyvédje szívesen dolgozott vele, mert nem csak megbízható és lelkiismeretes, hanem munkáiban mindig a tökéletességre törekszik.

Eszter munkáját nem csak az ügyvédek, hanem az ügyfelek is dicsérik, mert természetes kedvességével és elkötelezettségével sok ügyfelünket segítette már ügyes-bajos dolgaikban. Egyik legfontosabb értéke az együttműködés, amely egyben irodánk alapköve is.

Eszter a biztosítási jog, a szerződések joga, és az ingatlanjog területeken fog dolgozni.

Gratulálunk!


A bértámogatás igénybevételének lehetősége

A bértámogatás igénybevételének lehetősége

(a 2020. április 29-től alkalmazandó szabályok szerint)   2020. április 24.

Mikor kérelmezhetünk bértámogatást?

Bértámogatást akkor kérelmezhetünk a munkavállalónk részére, ha munkáltatóként úgy döntünk, hogy a munkavállalónkat csökkentett munkaidőben, de egyébként a veszélyhelyzetet megelőző feltétek szerint foglalkoztatjuk.

Mit jelent a csökkentett munkaidő?

A csökkentett munkaidő azt jelenti, hogy a munkavállalónkat a járványhelyzet előtti munkaidejéhez képest kevesebb óraszámban, részmunkaidőben foglalkoztatjuk. A munkaidő csökkentés mértéke a korábbi munkaidőhöz képest, háromhavi átlagban el kell, hogy érje a 15%-ot, de nem haladhatja meg az 75%-ot. Ez tehát azt jelenti, hogy a járványhelyzet előtti munkaidő legalább 25%-ában, de legfeljebb 85%-ában foglalkoztathatjuk a munkavállalónkat.
Például, ha a munkavállalónk korábban fix 40 órát dolgozott egy héten, most legalább 10, de legfeljebb 34 órára lehet beosztva.

Tovább a teljes cikkhez...


Trend FM interjú 2020

Win-interjú a Trend FM műsorán

Interjú Belényi Andreával

Idén miénk az „Év adatvédelmi csapata” díj. Ebből az alkalomból a Trend FM rádió interjút készített a csapat egyik tagjával, Belényi Andreával. Az interjúban negyed órában hallhatunk a GDPR-helyzetről az egészségügyben, az orvosok és betegek adatvédelmi nehézségeiről, és a mindezt megkönnyítő nyertes megoldásról.


Mit tehet és mit nem tehet a munkáltató járvány idején?

Mit tehet és mit nem tehet a munkáltató járvány idején?

2020. március 30.

Változás! Mostantól elrendelhetjük az időkorlát nélküli otthoni- vagy távmunkavégzést!

A legutóbbi rendkívüli állami intézkedések alapján bármelyiket elrendelhetjük időkorlát nélkül. Mind az otthoni munkavégzés, mind a távmunkavégzés elrendelhető egyoldalú munkáltatói döntéssel.

Tovább olvasom...

Nyilvánossá tehetjük-e a cégen belül, hogy az egyik munkavállalónknál diagnosztizálták a megbetegedést?

Ha a munkavállalónk a megfertőződést követően nem érintkezett munkatárssal, mert külföldi szabadságából hazatérve diagnosztizálták nála a betegséget, és azóta nem dolgozott, akkor belső nyilvánosságot sem adhatunk a betegségének.
Ha a munkavállalónk olyan időszakban fertőződött meg, amikor dolgozott, akkor indokolt azon munkatársaink tájékoztatása, akik érintkezhettek a beteggel. A különböző telephelyen vagy elkülönülő épületekben dolgozó munkatársak mindegyikének tájékoztatása azonban ez esetben sem lesz indokolható.
A belső tájékoztatásról először a megbetegedett munkavállalónkat kell informálnunk. Ügyeljünk arra is, hogy az érintett munkavállalónk emberi méltósága ebben a helyzetben se sérüljön, és a megbetegedés ténye mellett csak a nevét tegyük közzé.

Mi történik, ha rendkívüli intézkedéssel megtiltják a munkahelyünk területére való belépést?

Ebben az esetben először azt kell felmérnünk, hogy az adott munkakörben át tudjuk-e úgy alakítani a munkavégzést, hogy az otthonról vagy távmunkában is elvégezhető legyen. Ha távolról is megoldható a tevékenység ellátása, akkor a munkavállalónkra a megszokott szabályok lesznek irányadók, és munkabérre is jogosult lesz.
Ha azonban nem tudjuk úgy átalakítani a munkavégzést, hogy az otthonról vagy távmunkában is elvégezhető legyen, akkor az alábbi lehetőségeink vannak:

  • Megállapodunk a munkavállalóval abban, hogy a járványügyi zárlat idejére igénybe veszi a rendes, fizetett szabadságát, vagy fizetés nélküli szabadságra megy.
  • Munkaidőkeretet vezetünk be, vagy amennyiben már munkaidő-keretet alkalmazunk, megtehetjük, hogy azonnal átalakítjuk a korábban közölt munkaidő-beosztást. A munkaidő-keretre vonatkozó általános szabályoktól a munkavállalókkal való megállapodással el is térhetünk.
  • A fenti megoldásokat időben egymást követve is alkalmazhatjuk.
  • Bizonyos esetekben hivatkozhatunk arra is, hogy cégünk elháríthatatlan külső okból nem tudja a munkavégzést biztosítani, és ekkor munkabért sem kell fizetnünk. Ilyen eset lehet például, ha cégünk működését a kialakult helyzetben egy formális állami intézkedés közvetlenül korlátozza.

Kell-e munkabért fizetnünk, ha a járvány miatti intézkedések következtében nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalót?

Fontos, hogy nem minden esetben hozható közvetlen kapcsolatba a munka mennyiségének csökkenése a rendkívüli helyzetben hozott intézkedésekkel.
Nem kell alapbért fizetnünk, ha a járványhelyzetre vonatkozó rendkívüli állami intézkedések következtében nem tudjuk a munkavállalónkat foglalkoztatni. Ha cégünk például egy rendezvényszervező cég, az intézkedések következtében nem tud működni, ahogyan az általunk üzemeltetett mozi vagy színház sem, vagy az üzletünk nyitva tartása csak 15 óráig lehetséges, így az azt meghaladó időre nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalót, akkor ezek az esetek közvetlen összefüggésbe hozhatók a rendkívüli állami intézkedésekkel.
Az alapbér kifizetésének megtagadását azonban nem indokolja a járványügyi helyzet, ha cégünkkel az történt, hogy ügyfeleink megrendelése vagy a fogyasztói kereslet csökkent a járvány következtében. Ilyen esetben érdemesebb megállapodnunk a munkavállalónkkal, hogy szabadságot vegyen ki vagy menjen fizetési nélküli szabadságra. Fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató vállalhatja azt, hogy erre az időszakra megfizeti a munkavállaló helyett az egészségbiztosítási járulék minimum összegét, vagyis 7710 Ft-ot. Így a munkavállaló továbbra is jogosult lesz az egészségügyi ellátás igénybevételére.

Lehet-e csökkenteni a költségeinket, ha nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat?

Az állami intézkedések pillanatnyilag a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban tevékenykedő cégeket segítik. Az e cégekben foglalkoztatott munkavállalók után 2020 márciusától júniusáig nem vagyunk kötelesek megfizetni a munkabér utáni közterheket, továbbá a munkabért terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségünk áll fenn, amelynek összegét 7710 forintban maximalizálták.
Az egyéb ágazatokba tartozó cégekre nézve még nem került kihirdetésre hasonló rendelkezés.
Ha nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, dönthetünk úgy, hogy megszüntetjük a munkaviszonyt. Ebben az esetben belső működési okokra, például leépítésre hivatkozhatunk. További lehetőség, hogy munkavállalónkkal megállapodást kötünk arra az időszakra, amikor majd megszűnik a járvány és feloldják a korlátozó állami intézkedéseket is. Például bizonyos feltételek mellett megállapodhatunk abban, hogy a munkavállalót a járvány megszűnése után újra foglalkoztatjuk, illetve hogy ő köteles nálunk munkába állni. Vagy vállalhatunk kötelezettséget arra, hogy újra felajánljuk a munkavállalónak a munkaviszony létrehozását. Mindkét esetben lényeges rendezni a megállapodásban, hogy a korábbi munkaviszony hossza beleszámít az új munkaviszonyba akkor, ha az előző munkaviszony a felmentési időre járó munkabér fizetése nélkül (valamint, ha ez a munkavállalóra irányadó, végkielégítés fizetése nélkül) szűnt meg.

A helyzetre tekintettel módosíthatjuk-e a már kihirdetett munkaidő-beosztást?

Igen. A már közölt munkaidő-beosztás módosítható előre nem látható körülmény felmerülése esetén. Míg eddig ezt a változtatást csak úgy lehetett elrendelni, hogy már 96 órával előtte bejelentettük az erre vonatkozó szándékunkat, jelen helyzetben lehetőség van arra, hogy a munkaidő-beosztást azonnal módosítsuk.

Biztosítanunk kell-e leveleink átvételét a cég székhelyén, ha egyébként minden munkavállalónk otthonról dolgozik?

A Magyar Posta pillanatnyilag még üzemel és kézbesíti a küldeményeket, így a székhelyünkre címzett küldeményeinket át kell vennünk. A jelen helyzetre irányadó intézkedések nem mentesítenek ezen kötelezettségünk alól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy személyes jelenlét szükséges a székhelyen.
A postai küldeményeink egy része nem igényli a személyes átvételt, azok a postaládánkba kerülnek majd, onnan juthatunk hozzájuk. A regisztrált küldeményeket viszont személyesen kell átvenni a postán, erről szintén a postaládában találunk majd értesítést. A legjobb, ha egy kijelölt munkatársunk bizonyos rendszerességgel kiüríti a székhelyen található postaládát, és személyesen átveszi a postán a regisztrált küldeményeket, mert ott csak határozott ideig őrzik azokat, azt követően azonban visszaküldik a feladónak.


További kérdések:

Vannak speciális szabályok, amelyeket csak világjárvány idején kell alkalmaznom?

Nincsenek külön szabályok a járványügyi helyzetekre. Ilyenkor is általános kötelezettség, hogy biztosítsuk az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet. Ezért tegyünk meg mindent a veszélyeztetettség csökkentése érdekében. Ezek az intézkedések akár egészségügyi adatok kezelésével is járhatnak, így az erre vonatkozó szabályokat is be kell tartanunk. Habár az adatkezelésre vonatkozó szabályok nem váltak rugalmasabbá, a magyar adatvédelmi hatóság szerint is megtehetik a munkáltatók azokat a szükséges és elégséges intézkedéseket – akár a munkavállalókkal és harmadik személyekkel szemben is –, amelyek a járvány terjedését megakadályozhatják.

Kötelezhető-e a munkavállaló arra, hogy fertőzöttségét jelentse?

Igen, kötelezhető. Egyrészt a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a munkatársai egészségét, sem a munkáltatója működését. Másrészt a munkaviszony fennállása alatt a munkavállalóra is vonatkozik a tájékoztatási és az együttműködési kötelezettség.

Mikor jár és mikor nem jár a táppénz?

Ha a munkavállalónál már megállapították a betegséget, betegszabadságra kell mennie és táppénzt fog kapni. A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos rendelkezése alapján a háziorvos állapít meg – szintén táppénzre jogosít. Ezzel szemben, önként vállalt karantén esetén az érintett ilyen juttatásra nem jogosult. Ha a fertőzésnek csak a gyanúja áll fenn, nem jár sem betegszabadság, sem táppénz. Ekkor például szabadságot vehet ki a munkavállaló, vagy megállapodhatunk más megoldásban is, így például fizetés nélküli szabadságban.

Elrendelhetem, hogy csak lázmérés után léphetnek be a munkavállalók a munkahelyre?

Az adatkezelési hatóság aktuális állásfoglalása a jelenlegi járványügyi helyzetben egyelőre túlzónak tartja a munkáltató minden munkavállalójára kiterjedő, bármilyen diagnosztikai szűrővizsgálat általános alkalmazását. Ezek alapján tehát nem rendelhetjük el általánosan, minden munkavállalóra kiterjedően például azt, hogy csak lázmérés után léphetnek be a munkahelyre.

Felvehetek adatokat a munkavállaló fertőzöttségéről?

Igen, de az adatkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartanunk. Ezek alapján fennáll az előzetes tájékoztatási kötelezettség. Le kell folytatni az érdekmérlegelési tesztet, mert az adatkezelés jogalapja a jogos érdek lesz. Csak azokat az adatokat kezelhetjük, amelyek feltétlenül szükségesek egyrészt az érintett személy beazonosításához, másrészt a fertőzés vagy a fertőzésveszély körülményeinek feltárásához. Ezeket az adatokat csak a szükséges ideig őrizhetjük meg. De azt tudnunk kell, hogy a koronavírus tüneteivel kapcsolatos információk összegyűjtése, értékelése, és a következtetések levonása az egészségügyi szakemberek, valamint a hatóságok feladata, mi pusztán a végeredmény megismerésére vagyunk jogosultak.

Mit nem tehetek?

Jelen helyzetben nem folytathatunk le minden munkavállalóval szemben szűrővizsgálatot, valamint korábbi kórtörténetre vonatkozó egészségügyi adatokat sem gyűjthetünk be. Folyamatosan értékelnünk kell a kialakult helyzetet és ennek megfelelően kell változtatni a magatartásunkon. Tehát akkor alkalmazhatunk szigorúbb, szélesebb munkavállalói körre kiterjedő információgyűjtést, ha olyan mértékű lesz a járvány, amely komolyabb intézkedéseket igényel.

Mikor tagadhatja meg a munkavégzést a munkavállaló?

A munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést, ha egy munkahelyen a fertőzés kockázata kiemelten magas, és az egészséges, biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható. Ilyenkor a munkavállaló munkabérre jogosult, és munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia otthon, készenléti jelleggel.

Kötelezhetjük-e orvosi vizsgálatra a munkavállalót?

Igen, ha a munkavállalónk bejelentése, kockázatértékelésünk, vagy az egyedi körülmények mérlegelése alapján megállapítható, hogy a munkavállalónk olyan munkakörben dolgozik, ami fertőzésveszélynek különösen kitett. Ilyenkor elrendelhetjük a kötelező orvosi vizsgálat elvégzését. Ezt azonban kizárólag egészségügyi szakember vagy az ő szakmai felelőssége mellett eljáró személy végezheti el.

Ha bezárják az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kötelezhetjük-e a munkavállalót arra, hogy a munkahelyén megjelenjen?

Nem. Ilyen esetben alkalmazható a szabály, mely szerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyenkor ugyanis különös méltánylást érdemlő helyzet áll elő, ami személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt következett be. Ennek időtartamára a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyenkor a munkavállaló jogosult bejelenteni távollétét, de bizonyítania kell az ezt megalapozó tényeket. Lényeges, hogy ilyen esetben díjazásra nem jogosult. A munkáltató vállalhatja azt, hogy erre az időszakra megfizeti a munkavállaló helyett az egészségbiztosítási járulék minimum összegét, azaz 7710 Ft-ot. Így a munkavállaló továbbra is jogosult lesz az egészségügyi ellátás igénybevételére.

Tehetünk valamit, ha a munkavállalók nem tartják be az intézkedéseinket?

Igen. Ha például olyan döntést hoztunk, miszerint a munkavállaló nem léphet be a munkavégzés helyére, illetve a munkáját köteles otthon végezni, úgy ez munkáltatói utasításnak minősül, amit a munkavállaló köteles betartani. Ha nem így tesz, fegyelmi intézkedés, szélsőséges esetben pedig felmondás is alkalmazható vele szemben.

Mit tegyünk?

Készítsünk egy cselekvési tervet, ami a helyzet munkahelyi kezelésére vonatkozik. Ennek fontos része, hogy a munkavállalóinkat részletesen tájékoztassuk az aktuális helyzetről és az elvárásainkról. Emellett persze a fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése, az épületünk területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a rendezvények, az ügyféltalálkozók, az utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése is jó módszer a járvány terjedésének megakadályozására. Mindezek érdekében – akár külsős személyek – személyes adatainak kezelésére is sor kerülhet. Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük az újabb fejleményeket, és az előállt helyzetet józanul átgondolva és mérlegelve a lehető leggyorsabban intézkedjünk.

Ezen az oldalon minden lényeges változásról hírt adunk!

Interjú a 2019-es év csapata adatvédelmi csapatával

„Várakozásunk egyértelmű volt, azért jöttünk, hogy hazavigyük a díjat!”

Interjú a Wolters Kluwer munkatársaival

Irodánk másodszorra nyerte el a neves Wolters Kluwer jogászdíjat adatvédelmi kategóriában. A Wolters Kluwer munkatársai ebből az alkalomból interjút készítettek a győztes csapattal két tagjával, Belényi Andreával és Várady Endrével, akik immár mint címvédők nyilatkoztak az előkészületekről, a megmérettetésről és arról, hogy milyen érzés volt átvenni a díjat.

Érdemes elolvasni a lelkesítő szavakat!

Tovább olvasom...

Az adatvédelem kategória címvédőjeként üdvözölhetjük Önöket, mit jelent az irodájuk számára a Jogászdíjon történő megmérettetés? Mit gondolnak, miért van szükség egy ilyen lehetőségre manapság?

Dr. Várady Endre (V. E.): A Jogászdíjat egy nagyon színvonalas eseménynek tartom, ahol a szakma legjobbjai méretik meg magukat rendkívül erős pályázatokkal, ezért nagy büszkeséggel tölt el minket, hogy másodszor is győzelmet arattunk. Közös, örömteli pont, hogy irodánkhoz hasonlóan a Jogászdíjnál is központi szerepe van az innovációnak, amelyre az ügyvédi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek is egyre fogékonyabbak.

Dr. Belényi Andrea (B. A.): Irodánkat az ügyfélközpontú szemlélet jellemzi, és az elmúlt két év pályázataiban is ezt hangsúlyoztuk. Fontos megemlíteni emellett, hogy az adatvédelem terén az elmúlt években véghez vitt projektjeinket példaértékűnek és értékteremtőnek tartjuk, emiatt is gondoltuk úgy, hogy érdemes pályáznunk.

Hogy érezték magukat a díjátadón, milyen várakozásokkal érkeztek, és milyen élményekkel távoztak a Hilton Budapest City-ből?

V. E.: Nagyon jól éreztük magunkat a rendezvényen. A várakozásunk egyértelmű volt, azért jöttünk, hogy hazavigyük a díjat. Természetesen izgultunk, de az a remény élt bennünk, hogy reális esélyünk van a győzelemre. Hittük, hogy egy nagyon erős pályázatot nyújtottunk be.

B. A.: Izgultunk, hogy vajon megvédhetjük-e a címünket. Az „segített át” bennünket ezen a ponton, hogy nagy meglepetésünkre rögtön az első kihirdetett kategória volt a miénk. Mire feleszméltünk, már ki is mondták az irodánk nevét. Volt szerencsém a színpadon egy rövid beszédet mondani a csapat nevében, ez különösen felemelő érzés volt.

A 2019-ben győztes pályázatuk az egészségügyi adatkezelés témakörére épül. Miért pont ezt választották?

V. E.: Azért esett erre a választásunk, mert egyrészt a téma az egész magyar társadalmat érinti, másrészt a rendelők és egyéni orvosok részéről tömeges igény jelentkezett a GDPR-megfelelésre. Szerettünk volna egy olyan terméket kidolgozni, ami például szolgálhat az egész szakma számára.

B. A.: Elsődleges szempont volt, hogy széles szakmai rétegnek nyújtsunk könnyen elérhető, teljes körű segítséget. Az egészségügyi szolgáltatók kevésbé értenek az adatkezeléshez, nem is várható el, hogy a jogi ismeretek terén a legmagasabb szinten legyenek. Számukra az adatkezelés egy járulékos kötelezettség. A szoftverünk e kötelezettség teljesítésében segít és könnyíti meg a munkát.

Miben áll az Önök által kifejlesztett projekt lényege és legfőbb innovációja?

V. E.: Röviden összefoglalva az innováció lényege, hogy a digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva és az orvosok igényeit felmérve kialakítottunk egy szoftveres megoldást, ami egyrészt teljes körű, emellett azonnali is, hiszen a kérdőív kitöltése után perceken belül megkapja a felhasználó a teljes, testreszabott GDPR-megfelelési csomagot.

B. A.: A felhasználónak egy online kérdőívet kell kitöltenie, ami legfeljebb félórát vesz igénybe. A kérdőív kifejezett célja, hogy felmérje, hogy a praxisnak milyen területeken kell fejlesztenie az eljárásait ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályi elvárásoknak. A kitöltést követően a szoftver értékeli a válaszokat és az értékelés alapján elkészíti az adatvédelmi megfeleléshez szükséges, testreszabott dokumentumcsomagot, amely a kitöltést követően perceken belül megérkezik a kitöltő e-mail-címére. A kérdések megválaszolása nem igényel jogi ismereteket, a kitöltőnek csak a saját praxisa működését kell ismernie. A megoldásunk a gyógykezelési célú adatkezelés megfelelőségének megteremtését támogatja. Az általunk tartott interaktív, kis csoportos adatvédelmitisztviselő-képzés pedig teret biztosít a szakmai eszmecserének és nagyon jó kiegészítésnek bizonyul a szoftver által biztosított anyagok mellé.

Mi okozta a legnagyobb nehézséget a szoftver megalkotása során?

V. E.: Nem volt könnyű a jogi és informatikai logikát összhangba hozni, mert előbbi szabadabb jellegű, az informatikai nyelvnek pedig világos és szűk keretei vannak, és ebbe nem volt egyszerű beilleszteni a tartalmat. A kérdéseket úgy kellett kitalálnunk már az elején, hogy ha később módosításra van szükség, ne boruljon fel az egész rendszer.

B. A.: Az egészségügy működését is ismernünk kell, ez egy széles körű, részletes szabályrendszer. Saját magunk számára is egy hatalmas gondolatkísérlet volt modellezni, hogy az elejétől a végéig miként zajlanak a folyamatok.

Milyen visszajelzéseket kapott a fejlesztésük?

B. A.: Már a fejlesztés közben is teszteltük a szoftvert az egészségügyben dolgozókkal. Az ottani visszajelzések igazán értékesek voltak számunkra. Kifejezett célunk volt, hogy az egészségügyi dolgozók nyelvét beszéljük, a lehető legérthetőbben fogalmazzunk számukra. Leszögezhetjük, hogy már előzetesen látszott, hogy kizárólag egy teljes körű megoldásra van felhasználói igény. Ezért az értékelő riport mellett a felhasználó megkapja azokat a dokumentumokat, nyilvántartás-mintákat is, amelyek használata szükséges a jogszabályi megfeleléshez.

Miért válhatott az adatvédelem mára ennyire „felkapott” területté?

V. E.: Pár évvel ezelőtt még nagyon a jövő zenéjének tűnt a GDPR, az adatvédelem egy elvont és távoli dolognak látszott. Senki sem vette komolyan. Utána viszont, a „GDPR-félelem” időszakának kezdetén egyértelművé vált, hogy ez a terület mindenkit érint. Napjainkban a fogyasztók és a munkavállalók is előszeretettel „nyúlnak” adatvédelmi érintetti jogokhoz mint lehetséges jogi fegyverhez. Az is világossá válik, hogy az adatbiztonságra többet kell áldozni, hiszen az adatvédelmi incidensekből nagyon komoly anyagi és reputációs károk származhatnak.

B. A.: Az érintettek sokkal tudatosabbá váltak. Az embereket elkezdte foglalkoztatni, hogy az adatainkkal kvázi fizetünk, jelentőségük van. A hatósági eljárások pedig adatkezelői oldalon jelentenek fenyegetettséget. Mindezek felszínen tartják a témakört.

Mit üzennének a jövő pályázóinak?

V. E.: Aki komolyan veszi a Jogászdíj értékeit, bátorítjuk a pályázásra. Ez egy nagyon jó iskola, akkor is, ha ezen értékek ápolását nem csak évente egyszer kell végezni, hanem érdemes a mindennapi munkánkba beépíteni. Úgy gondolom, hogy a kezdeményezés az egész szakma számára fontos üzenetet hordoz.

B. A.: Bárki, aki úgy értékeli, hogy a kiírást megelőző hónapokban volt olyan projektje, ami a szakma számára példaértékű és hasznosítható lehet, mindenképpen pályázzon. Nagyon jó érzés ott állni a színpadon díjjal a kezünkben, és egy adott projektre úgy gondolni, hogy annak külső szemlélők számára is van értéke.

Forrás: Jogaszvilag.hu

2020 egy különleges év számunkra. Boldog Új Évet kívánunk!

Boldog új évet kíván a VJT & Partners csapata!

2020 egy különleges év számunkra. Hogy miért? A kisfilmből kiderül.

Belényi Andrea és Várady Endre 2020 januárjától partnerként csatlakoznak irodánkhoz

Belényi Andrea és Várady Endre 2020 januárjától partnerként csatlakoznak irodánkhoz

Üdv a fedélzeten!

Irodánk partneri csapata két új taggal bővül idén, mindketten elkötelezettek, lelkesek és szakmailag is rendkívül tapasztalt jogászok.
Andrea 2018-ban a versenyjog területéről érkezett hozzánk, hogy itt szakterületeit kibővítve az adatvédelem és más szabályozási területek szakértőjévé váljon. Kiváló projektmenedzser, kitűnő előadó, a DPO képzés motorja. Szakértelmével és kitartásával nagy részt vállalt az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftver megalkotásában, amivel az iroda immár második éve elnyeri a Wolters Kluwer jogászdíjat.

Endre már jelölt éveit is nálunk töltötte, és 2016-tól ügyvédként erősíti a csapatot. Szakterületei a technológia, a kiszervezés és az adatvédelem, mely területen a csapat vezetőjeként többedmagával már másodszorra veszi át a Wolters Kluwer jogászdíjat. Az iroda számos kiadványának szerkesztését is ő végzi.

„Nagyon örülök, hogy ők ketten most már ahhoz a csapathoz tartoznak, mely az iroda működését közvetlenül irányítja” – mondta Varga János Tamás irodavezető partnerünk. – „Üdv a fedélzeten!”

Belényi Andrea a Hatoscsatorna TV-ben

Mire jó GDPR?

Belényi Andrea a Hatoscsatorna TV-ben

Adatvédelmi csapatunk vezetője, Belényi Andrea, a Hatoscsatorna televízió Feketén-Fehéren c. műsorának vendége volt. A beszélgetés a személyes adatok védelméről, a GDPR egészségügyi vonatkozásairól, a betegek személyes adatokkal kapcsolatos jogairól, és az adatvédelem további fontos kérdéseiről folyt.

Az év adatvédelmi csapata 2019

Másodszorra is miénk a jogászdíj!

Az „Év Adatvédelmi Csapata 2019”

Megvédtük az „Év adatvédelmi csapata” címet! A Wolters Kluwer egy ünnepélyes díjátadó keretében ismét odaítélte a díjakat a legjobb jogászoknak, és irodánk ismét elhozta a neves jogászdíjat adatvédelem kategóriában. Adatvédelmi csapatunk a múlt év során egy olyan megoldást hozott létre az egészségügyi adatvédelem területén, mely az orvosi praxisok és rendelők széles köre számára elérhető és egyszerűen használható. „A Doki és a Multidoki megalkotásával az volt a célunk, hogy egy gyors, megfizethető és mégis professzionális GDPR megfelelési eszközt adjunk az orvosok kezébe” – mondta Belényi Andrea. Andrea mellett Várady Endre és Tamás Eszter Kata vettek részt a díjátadón, az iroda otthon maradt tagjai pedig távolról, egy emberként izgultak a győzelemért.

Egy külföldi cégvásárlás története jogi szemmel

Egy külföldi cégvásárlás története jogi szemmel

avagy mire kell odafigyelni, ha ilyen nagy ugrásra készülünk?

Dr. Lovretity András, az iroda M&A csapatának vezetője, egy cégvásárlás izgalmain keresztül mutatja be, hogy mire kell mindenképpen odafigyelni egy magyar cégnek, ha az országhatárokon túlnyúló terjeszkedésre készül.

Irány külföld! - Kattintson a kiadvány megtekintéséhez.

Tudsz egy jó irodát Mexikóban? Hát persze!

Tudsz egy jó irodát Mexikóban? Hát persze!

Tudósítás a Global Leaders Forum éves londoni gyűléséről

Irodánk idén is részt vett a Global Leaders Forum találkozóján, ahol összesen 45, technológiai joggal és adatkezeléssel is foglakozó kisebb-nagyobb iroda képviseltette magát a világ minden tájáról. A VJT színeiben idén Dr. Belényi Andrea vett részt a találkozón.

A találkozó egyik célja, hogy a hálózathoz tartozó ügyvédi irodák képviselői megismerjék egymás emberileg és szakmailag egyaránt, így később, ha szükség van rá, együtt tudjanak dolgozni, vagy ajánlani tudják egymást ügyfeleiknek. Andrea elmondta, hogy ez a rész a közös programoknak és gyorsrandevúknak köszönhetően nagyon jól sikerült, és sok kedves, szakmailag is elsőrangú embert ismert meg a világ minden tájáról.

Tovább olvasom...

Az ismerkedést előadások és kerekasztal beszélgetések színesítették, melyek korunk legégetőbb, minden országot érintő kérdéseivel foglalkoztak. Szó volt például arról, hogy a mesterséges intelligencia használata hogyan befolyásolja az adatvédelmi megfelelést, vagy hogy a jogalkotás miként tud lépést tartani a felgyorsult technológiai változásokkal.

„A találkozások és az előadások során kiderült, hogy a különféle országokban nagyon hasonló problémák merülnek fel, például a jogalkotás és a jogalkalmazás szintjén. Jó volt ezekről hallani, megbeszélni őket, azt hiszem, mindnyájunk látóköre sokat tágult ezalatt a két nap alatt. Nekem, mint adatkezelési és versenyjogi szakembernek külön öröm volt arról hallani, hogy ez a két jogterület mennyire párhuzamosan fejlődik, például a jogszabályok kialakításának szintjén” mondta Dr. Belényi Andrea. „Jövőre mindenképpen ott leszünk megint.”

Portfolio interjú Dr. Varga János Tamással és Dr. Lovretity Andrással

Ezen áll vagy bukik a magyar cégek sikeres külföldi terjeszkedése

Interjú Varga János Tamással és Lovretity Andrással a Portfolio.hu-n

"A kkv-knak jó esetben van Magyarországon ügyvédjük, aki segít a mindennapi ügyeik elintézésében. Akvizícióra már nem biztos, hogy van ügyvédjük, és hogy külföldi terjeszkedésre lenne külföldi ügyvédjük, az teljesen valószínűtlen - vélekedett a Portfolio-nak adott interjúban Varga János Tamás, a VJT & Partners alapítója és Lovretity András, az ügyvédi iroda M&A vezető partnere. A szakemberekkel arról beszélgettünk, hogy a hazai cégtulajdonosok milyen hibákat követhetnek el egy-egy tranzakció során és hogy milyen alapvető feltételek szükségesek a külpiaci terjeszkedéshez."

Tovább olvasom...

Az elmúlt néhány év a kkv-szektorban a generációváltástól volt hangos. A saját ügyfélkörükben mennyire érzékelhető az elmúlt pár évben, hogy azért érkezik a külső vevő, mert a családon belül nem valósulhat meg az átadás?

Varga János Tamás: Mi nem találkoztunk olyan esettel, amikor egy hazai kkv-nál a családon belüli generációváltás sikeresen megvalósult. Ehhez tudatos építkezés és felkészülés kell, azonban az elmúlt 20 évben Magyarországon inkább az volt a jellemző, hogy ha valakinek volt egy tehetséges gyereke, akkor elküldte külföldre tanulni. A világlátott gyermek azonban ezt követően már nem vágyott vissza a magyar kkv valóságba. Lehet, hogy eredetileg az volt az elképzelése az adott cégvezetőnek, hogy majd a gyereke megszerzi a tudást, ami alapján tovább tudja vinni a céget, azonban ez általában nem jött be. Az igazán átgondolt, modellszerűen felépített, majd sikeresen megvalósított generációváltás itthon olyan ritka, mint a fehér holló. Ebben nagyon mások vagyunk, mint egy nyugat-európai társadalom, ahol ez egy bejáratott modell.

Az elmúlt években pedig kialakult ehhez a jogszabályi háttér, nem?

Varga János Tamás: Ahonnan átvettük ezeket a jogelemeket, azokban az országokban ezeknek az intézményeknek, mint bizalmi vagyonkezelés, családi alapítvány, évszázados múltja van, kialakult ezeknek a joggyakorlata. Ráadásul az egésznek a jogintézmények állóképességébe, maradandóságába vetett bizalom az alapja. Ehhez nálunk még nem telt el elég idő. Alapvető kérdés, hogy ezek a lehetőségek egyáltalán mennyiben lesznek még velünk 3-5 év múlva.

Mit tapasztalnak saját ügyfélkörükben, mi a megszokott tranzakció, ki a vevő az eladó kkv-ra?

Varga János Tamás: Mi a versenypiaci, privát tranzakciókat ismerjük. Ezek egy részében olyan magyar iparági vevő jelenik meg, aki konszolidációt akar végrehajtani a saját piacán. Emellett természetesen jelen vannak a külföldi stratégiai befektetők és pénzügyi befektetők is, például a private equity alapok.

Amikor egy ilyen tranzakció, tárgyalás elindul, mi az a legfontosabb tényező, amire egy eladásban érdekelt cégtulajdonosnak oda kell figyelnie?

Lovretity András: A magyar kkv-szektorban itthon ez még nem magától értetődő, de fontos lenne, hogy a cégtulajdonos ne sajnálja a pénzt jó tanácsadókra. Egy cégeladásnál nem elég, ha a bejáratott partneremnek szólok, aki a cégem mindennapos ügyeinek intézésében ugyan költséghatékony segítség, de cégek eladásában, illetve külföldi professzionális befektetőkkel nincs tapasztalata.

Varga János Tamás: Jellemzően első körben (felesleges) költségtételként gondolnak a cégtulajdonosok a tanácsadóra. Pedig a valóságban a jó tanácsadó komoly bevételnövelő tényező.

Hol térülhet meg számukra ez a költség?

Varga János Tamás: Egy jól felkészült és a piacon elismert tanácsadó biztosítja azt, hogy komolyan vegyék az ügyfelet a másik oldalon. Ennek köszönhetően például a vevő professzionális tanácsadó csapata nem próbálkozik be olyan dolgokkal, amiket egy ilyen tranzakciókban tapasztalatlan csapat esetében szemrebbenés nélkül megpróbál elérni. Ha a vevőnek van egy profi csapata, az eladónak meg nincs, akkor a vevő eleve nyerő helyzetben van és csak az a kérdés, hogy mennyire fogja „túlnyerni” magát. Egy kkv tulajdonos általában életében egyszer ad el céget professzionális, „életvitelszerűen” cégeket vásárló külföldi vevőnek, ezért nem mindegy, kiket bíz meg egy ilyen tranzakció során. A jó tanácsadónak nagyon komoly ráhatása van arra, hogyan alakul az eladási ár, a fizetési feltételek, a biztosítékok, a kifizetés időpontja és a garanciális vállalások. A jó tanácsadói csapat a garancia arra, hogy a szerződésben tényleg az lesz benne, amiben az eladó, hite szerint, megállapodott a vevővel. És ne fordulhasson elő, hogy valami fontos dolog nem úgy van megfogalmazva, ahogy az eladó gondolta, és ezért végül nem jut hozzá ahhoz, amire vágyott.

Lovretity András: A felkészült tanácsadó szerepe pedig még inkább felértékelődik olyan tranzakciókban, ahol nem egy egylépcsős, 100 százalékos eladásról van szó, hanem éveken át együtt kell élni a vevővel, ahol esetleg a további vételárrészletek függnek a cég eredményétől, és nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen befolyása van az eladónak a cég életére az együttélés ideje alatt.

Mennyire jellemzőek idehaza a többlépcsős tranzakciók?

Varga János Tamás: Trendszerűen egyre jellemzőbb, hogy earn out-os struktúrában valósulnak meg a vásárlások. Az eladó szempontjából nézve itt nem az történik, hogy eladja a cége 100 százalékát, megkapja ezért a pénzét egy összegben, és viszontlátásra, hanem az, hogy első lépésben eladja a cég 51 százalékát, a vevő ennek következtében többségbe kerül, és utána három-öt év alatt eladhatja ez eladó a maradék részesedését, de az ezekért kapott összeg attól függ, hogy ebben a három-öt évben milyen teljesítményt nyújt az immáron közös cég. És itt nem szabad azt elfelejteni, hogy ha az új tulajdonos már 51 százalékban jelen van a cégben, akkor nagyon komoly ráhatása lehet a működésre és ezen keresztül akár az EBITDA-ra is. Jellemzően ugyanis EBITDA alapú árazások vannak.

Mit tapasztalnak, ez eladó oldaláról mik a fő szempontok, amikor kiválaszt 1-1 győztes ajánlatot. Az ár nyilván elsődleges, de vannak más szempontok?

Varga János Tamás: Az ár eleve eldönti, hogy lesz-e tranzakció vagy sem. De vannak olyan esetek, amikor az eladó is abban érdekelt, hogy bent maradjon a cégben és olyan külföldi partnert keres, aki hozzá tud tenni valamit az üzlethez. És ilyenkor az együttélés szempontjai is rendkívül fontossá válnak.

Ha a vevők oldaláról közelítünk meg egy tranzakciót, akkor mik azok a fő tényezők, amelyekre figyelni kell?

Varga János Tamás: Az üzleti számok nyilván mindent uralnak, ez az elsődleges, és tapasztalatom szerint egy átvilágítás ennek van alárendelve. Mostanában egyre többen megnézik azt is, hogy a szervezet milyen állapotban van. Ha a tulajdonost kivesszük belőle, akkor marad-e valami. Részben emiatt jönnek létre a már említett earn out-os megállapodások. Ezzel ugyanis megvalósulhat az üzleti folytonosság akkor is, ha a tulajdonos a tranzakció időpontjában még létfontosságú a cég számára.

Lovretity András: Mindezek mellett nem bagatellizálnám el a jogi átvilágítás jelentőségét sem. Ritkán, de kiderülhetnek olyan dolgok egy ilyen átvilágítás során, hogy bármennyire szépek a számok, ha a jogi kockázatokból tényleges probléma lesz, az a cég jó pénzügyi kilátásait könnyen szertefoszlathatja. A cél, hogy feltárjuk a jogi kockázatokat is, és ezeket kezeljük, hogy a probléma vagy be se következzen, vagy a hatása ne legyen akkora. A jogi kockázatok egyébként az esetek túlnyomó részében kezelhetők.

Ha egy magyar kkv a külföldi piacokon akar terjeszkedni tőkebefektetéssel, akkor milyen szempontokat tartson szem előtt?

Varga János Tamás: A cégeknek, jó esetben a kkv-knak is van Magyarországon ügyvédjük, aki segít a mindennapi ügyeik elintézésében. Akvizícióra már nem biztos, hogy van ügyvédjük, és hogy külföldi terjeszkedésre lenne külföldi ügyvédjük, az teljesen valószínűtlen. Ugyanakkor a helyi szabályok ismerete nélkül életveszélyes vállalkozás a külföldi cégvásárlás. Egy egyszerű példával érzékeltetve, lehet, hogy a cégtulajdonos magyar tapasztalata alapján azt gondolja, hogy egy bizonyos dokumentum aláírásával megvett valamit, de elképzelhető, hogy a szomszédos országban ez semmit nem jelent. És ha a vevő azzal szembesül, hogy a dokumentum alapján a vételárat kifizette, de mégsem szerezte meg a külföldi céget, az dráma. Mi abban tudunk segíteni, hogy nemzetközileg elismert magyar irodaként, Magyarországról az ügyfél igényeit ismerve első körben kiválasztjuk, majd a tranzakció során irányítjuk a helyi szakértői csapatot. Az ügyfél nekünk tudja elmondani az összes szempontját, amit mi tranzakciós nyelvre lefordítva kommunikálunk a helyi tanácsadónak és úgy vezetjük a nemzetközi tanácsadói csapatot, hogy az ügyfél céljai maximálisan megvalósuljanak a tranzakcióban.

Lovretity András: Külföldön is fontos, hogy a tranzakcióra szabott partnert válasszunk. Olyat, aki ismeri a helyi viszonyokat, és akit komolyan vesz a másik oldal is. Nem mindegy például, hogy az adott ügyvéd mennyire elismert, milyen reputációja van például, a hatóságok vagy akár egy közjegyző előtt. Nagyon sokat számít ez a projektmenedzsmentben, abban, hogy minél gördülékenyebben legyenek elintézve a dolgok, persze mindig a jogszerűség keretein belül.

Varga János Tamás: Egyfajta tekintélyről is szó van. Nagyon fontos, hogy ne csak az eladónak és a vevőnek, tehát az ügyfeleknek, legyen tekintélye egymás előtt, hanem a tanácsadóknak is legyen tekintélyük a másik tanácsadói csapat és végső soron a másik fél előtt. Ha ez nincs, akkor kialakul egy olyan aszimmetrikus helyzet, amiből nagyon nehéz jól kijönni.

Tehát akkor az iroda abban a speciális szegmensben érdekelt, amikor egy magyar cég külföldi terjeszkedését kell segíteni felvásárlás útján. Az üzleti stratégia milyen elemekre épít még?

Varga János Tamás: A stratégiánk alapja, hogy vannak egyértelműen definiált fókuszterületek, amelyeken törekszünk egyre meghatározóbb szereplővé válni. Az egyik erősségünk az M&A-ügyletek, és ezen belül is a külföldi terjeszkedésben érdekelt magyar kkv-knak szóló tanácsadás. Emellett fontos fókusz a technológiai szektor. Olyan cégeknek adunk tanácsot, amelyeknek az alapvető termékük, szolgáltatásuk nagyon erősen technológiára alapozott, beleértve ebbe a legnagyobb nemzetközi big tech cégeket, de a technológiai iparágakban működő magyar kkv-kat is. A harmadik fókuszterület pedig a compliance (megfelelés), tág értelemben véve, a fogyasztóvédelmi jogtól a versenyjogon át az adatvédelemig.

Forrás: portfolio.hu

Trend FM interjú Dr. Varga János Tamással

„ha élőerővel nem lehet győzni, akkor kell egy jó szoftver”

Interjú Varga János Tamással a Trend FM rádióban

A Trend FM a Wolters Kluver jogászdíj elnyerésének apropóján interjút készített Varga János Tamással, irodavezető jogászunkkal, az Adatsólyom online GDPR megfelelést segítő szoftver szellemi atyjával. Az interjúban szóba kerül az Adatsólyom születése, fejlődése, és jelenlegi szárnyalása az adatvédelem egén. Minden együtt 15 percben, érdemes meghallgatni!

Csernus Zoltán a EELA vezető csapatában

Csernus Zoltán az EELA vezető csapatában

EELA 2019

Irodánk már több éve részt vesz az EELA, vagyis a European Employment Lawyers Association konferenciáin, mely az Európai Unió munkajoggal foglalkozó irodáit gyűjti egy csokorba. A szervezet konferenciái lehetőséget adnak a munkajogászoknak, hogy tapasztalatot cseréljenek, kapcsolatokat ápoljanak. Minden tagállamból egy képviselő felvételt nyer a board (az EELA vezető testülete) tagjai közé is, hogy munkájával országa ügyvédi irodáinak érdekeit képviselje a szervezetben. A legutóbbi, Tallinnban tartott konferencián a tagok titkos szavazáson Csernus Zoltánnak szavaztak bizalmat, így ezentúl Zoltán képviseli Magyarország ügyeit a szervezeten belül. Gratulálunk a kinevezéshez!

Chambers Europe ranking 2019

Köszönjük ügyfeleinknek az elismerő véleményeket!

Chambers Europe 2019

A Chambers Europe jogi irodákat értékelő kiadványa idén ismét rangsorolta az ügyvédi irodákat. A rangsor felállításához a kiadvány munkatársai egyrészt kollégáinkat kérdezték a szakmai kérdésekről, másrészt ügyfeleinket faggatták ki munkánkról. Ezúton is köszönjük ügyfeleinknek az elismerő véleményeket!

„Mindig elérhetőek, azonnal válaszolnak és kitűnő javaslatokkal állnak elő – mondja egyik ügyfelünk, akinek VÁLLALATFELVÁSÁRLÁS területén adtunk jogi tanácsot. - Üzleti érzékkel megáldott jogászok.” A kiadvány kiemeli Lovretity Andrást, aki nagyon pontos a jogi dokumentációk elkészítésében, és igazi stratéga. Varga János Tamást szintén stratégiai gondolkodásáért dicsérik, valamint átfogó elméjéért: „egyszerre tartja szem előtt az egészet és a részleteket is.”

Tovább olvasom...

MUNKAJOG területen természetesen a csapat vezetőjét, Csernus Zoltánt emeli ki a kiadvány, akit mind szakmailag, mind emberileg dicsértek az ügyfelek: „alapos, pontos, megbízható, és még ha rövid a határidő, akkor is minden időben kész lesz”.

Munkatársaink tapasztalatát és magas színvonalú munkáját emeli ki a kiadvány a TECHNOLÓGIA területén. A rendkívül megbízható, és a határidőket komolyan kezelő csapatot egyik ügyfelünk így jellemezte: míg együtt dolgoztunk az olyan volt, mintha fogták volna a kezünket, és határozottan végigvezettek minket az ügy buktatóin.”
A csapat egy GDPR megfelelési szoftver kifejlesztésében is részt vett.
Fiatal kollégánkról, Várady Endréről mondták ügyfeleink, hogy rendkívül segítőkész és válaszai mindenkit meggyőznek. Bármilyen kérdésekkel bombázhatjuk, ő nem hátrál meg, és kidolgozza a helyes választ. De a lelkes vélemények terén irodavezetőnk, Varga János Tamás vitte el a pálmát, akinek ajtaja mindig nyitva áll az ügyfelek előtt.

Legal500 2019

Három mondás, amiért szeretjük a Legal 500 idei értékelését

Legal500 EMEA 2019

A Legal 500 véleményformáló, jogi irodákat értékelő kiadványa idén ismét rangsorolta a legjobb jogi irodákat. Ügyvédeink kitűnő munkájának és ügyfeleink elégedettségének köszönhetően a VJT & Partners újra előkelő helyen végzett a megmérettetésben.

Három szempontból is örültünk az értékelésnek:

1. Egy új jogterületen, a VERSENYJOGBAN is bekerültünk a Legal 500 látóterébe.

Belényi Andrea személyében egy tapasztalt, nagy tudással rendelkező szakértő vezeti a versenyjogi csapatot. Irodánkat több vezető nemzetközi és magyar nagyvállalat is megbízta versenyjogi feladatokkal az elmúlt időszakban.

Tovább olvasom...

2. MUNKAJOGI csapatunk immár 8. éve van az élvonalban, a legelsők között!

„Csernus Zoltán ösztönös hozzáértéssel, az üzleti szempontokat is szem előtt tartva segíti az ügyfeleket. Mindig érthetően fogalmazza meg javaslatait, megoldásai reálisak és működőképesek. A feszes határidők sem jelentenek neki gondot” – írja kollegánkról a kiadvány. A munkajogi csapat több tucat jelentős nemzetközi és magyar vállalkozásnak ad tanácsot.

3. A többi jogterületen továbbra is megtartottuk előkelő helyünket.

VÁLLALATFELVÁSÁRLÁSI csapatunkról összefoglalóan azt írja a kiadvány, hogy villámgyorsan reagál a felmerülő problémákra. Lovretity András proaktivitását és Csernus Zoltán gyorsaságát, precizitását és tapasztalatát dicsérik az ügyfelek. És aki mindezt a megfelelő értékek alapján összefogja, az Varga János Tamás, irodavezető partner. Ügyfeleink között megtalálhatóak piacvezető magyar nagyvállalatok és jelentős nemzetközi vállalkozások is.

A JOGVITÁK területén szintén Csernus Zoltánt emeli ki a kiadvány.

A TECHNOLÓGIA, ADATVÉDELEM ÉS KISZERVEZÉS területein ügyfeleink hangsúlyozták, hogy barátságos, a munkában tökéletességre törekvő csapatunk mindig kreatív és testreszabott megoldásokat ad. Fiatal kollégánk Várady Endre, akit a Legal 500 a következő generáció jogászai között tart számon, kiválóan megoldja a problémákat. Varga János Tamás amellett, hogy elsőrangú vezetője az irodának, komoly stratégiai gondolkodó. Az ügyfelek között a világ vezető online vállalkozásai, valamint a technológiai megoldások alkalmazásában és fejlesztésében élenjáró hazai és nemzetközi vállalatok is megtalálhatóak.

Fémszínház - Annuska2.0

Egy különleges színházi este

Irodánk egy előadás erejéig kibérelte a FÉM színházat. Cziczó Attila és társulata az Annuska 2.0 című vígjátékot adták elő, mely vicces és komoly is volt egyben, és egy elgondolkoztató képet adott arról, hogyan keveredik össze Gárdonyi Géza világa, a mai modern vígjáték, és egy társulatnyi színész élete.

Köszönjük ügyfeleinknek, barátainknak, hogy velünk tartottak ezen az estén!

GDPR Salátatörvény

A salátatörvény munkahelyi veszélyei

Dr. Várady Endre

A GDPR salátatörvény áprilisban lépett hatályba, és egyáltalán nem annyira szelíd és ártalmatlan, mint egy tányér saláta. Az új szabályok sokszor nehéz helyzetbe hozzák a cégeket, van, hogy évtizedek alatt berögzült szokásokon kell változtatni. Ennek fényében érdemes újból megvizsgálni cégünk munkahelyi adatkezelési gyakorlatát. A tét nem csekély, hiszen a munkavállalóknak kifejezetten erősödik a jogi fegyvertára, mind az adatvédelmi hatóság, mind a munkaügyi bíróság előtt.

A salátatörvény munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos legfontosabb módosításait kollégánk, dr. Várady Endre gyűjtötte egy csokorba.

Tovább olvasom...

A munkavállalók iratai csak bemutatásra kérhetőek el

Ezentúl figyelnünk kell arra, hogy egy munkatárs felvételénél a munkavállaló iratait (pl. személyi igazolvány, jogosítvány, lakcímkártya, adókártya, végzettséget igazoló dokumentumok) csak bemutatásra kérhetjük el, és ezekből semmilyen másolatot nem készíthetünk, sem elektronikusan, sem papíron. Ez gyakorlati nehézségeket eredményezhet például akkor, ha a munkaügyi hatóság a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételeket ellenőrzi, és a munkavállalónak nincs meg valamely irata. Ezért egy olyan megoldást kell találni, amely tekintettel van mind a munkaügyi ellenőrzés, mind az adatvédelmi szempontokra.

Erkölcsi bizonyítványt csak rendkívül szűk körben lehet bekérni

Mostantól a munkavállaló erkölcsi bizonyítványát is csak bemutatásra lehet elkérni és csak kivételesen, jellemzően akkor, ha az erkölcsi bizonyítvány bemutatását cégünk jelentős vagyoni érdeke indokolja (pl. pénzkezelés, őrző-védő feladatok, IT rendszergazda munkakörök esetén), vagy jogszabály kifejezetten előírja. A jogszerű adatkezelés érdekében cégünk vagyoni érdekét dokumentáltan be kell mutatni az úgynevezett „érdekmérlegelési teszt” használatával.

Szigorodnak a munkahelyi ellenőrzés feltételei

Ha például munkavállalóink számítógép- vagy e-mail használatát akartuk ellenőrizni, azt eddig is csak előzetes tájékoztatás után tehettük meg. A salátatörvény bevezetésével annyiban változott a helyzet, hogy a tájékoztatást írásban kell megadni, és a tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy cégünk intézkedései miért szükségesek és arányosak a munkavállaló személyiségi jogainak korlátozásához képest.

Tilossá vált a biometrikus beléptetők használata

A módosult jogszabály következtében gyakorlatilag tilossá vált a biometrikus (pl. ujjlenyomatos) beléptető rendszerek használata. Ez alól nagyon szűk körben van kivétel: például, ha az ilyen beléptető rendszer működtetése a munkavállalók testi épsége és egészsége védelmében szükséges.

Változnak a kamerás megfigyelési szabályok

Mostantól cégünk felelőssége eldönteni, hogy mi az a legrövidebb időtartam, ameddig a felvétel megőrzése feltétlenül szükséges. Változott az is, hogy ezentúl kizárólag cégünk magánterületén lehet felvételt készíteni, a magánterületként használt közterületi részen (például a cég épületének bejárata körül) már nem rögzíthető felvétel.

Merre tovább?

Összegezve, a munkahelyi adatkezelési szabályok jelentősen szigorodtak és a munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatos elvárások egyre magasabbak lesznek. Ezért a cégeknek javasolt felülvizsgálni ezen a területen eddigi gyakorlatukat, szabályzataikat és egyéb dokumentációjukat. A VJT & Partners adatvédelmi csapata örömmel segít a jogszerű és testreszabott munkahelyi eljárások kialakításában.

amit-minden-orvosnak-tudnia-kell-az-adatvedelemrol

Amit minden orvosnak tudnia kell az adatvédelemről

Dr. Belényi Andrea

Mekkora nyűg valójában az adatkezelési nyilvántartás?

A nyilvántartások közül a betegnyilvántartás minden praktizáló orvos számára eddig is a hétköznapok megkerülhetetlen része volt. A GDPR azonban egy olyan új nyilvántartást is életünk részévé tett, amelyet 2018. május 25. óta az orvosoknak is vezetniük kell. Ez az adatkezelési nyilvántartás. De vigyázat! A két nyilvántartás csak egyvalamiben hasonlít egymásra: mindkettőt nyilvántartásnak hívják.

Tovább olvasom...

Tegyük fel, hogy egy új beteg lép be a rendelőbe. Még nem ismerjük, kezet fogunk vele, és hellyel kínáljuk. Aztán bevezetjük a személyazonosító adatait a betegnyilvántartásba, majd megvizsgáljuk őt, és rögzítjük a betegnyilvántartásban mindazokat az információkat az egészségi állapotáról, amelyeket a vizsgálat során megállapítottunk. Ez eddig is így volt, és ebben nincs is semmi változás. Idén májustól azonban itt az adatkezelési nyilvántartás is, és ezzel kapcsolatban egy új szerepbe is bele kell tanulnunk. Ez pedig az adatkezelői szerep.

Amikor egymással szemben ülünk a páciensünkkel, természetesen arra gondolunk, hogy mint orvos és beteg ülünk itt. De ugyanerre a helyzetre ránézhetünk egy kevésbé magától értetődő nézőpontból is, az adatvédelem nézőpontjából. És ha innen nézzük a helyzetet, akkor mi adatkezelők vagyunk, a páciensünk pedig az a személy, akinek az adatait kezeljük.

Az adatkezelési nyilvántartás elkészítéséhez ebből a nézőpontból kell a praxisunkra tekintenünk. Talán a legnehezebb ebbe a szokatlan nézőpontba belehelyezkednünk, mert amúgy, az adatkezelési nyilvántartás egyáltalán nem bonyolult dolog. Viszont elengedhetetlen minden orvosi praxis számára, mert ha az adatvédelmi hatóság bármikor ellenőrzi a praxisunk adatkezelési megfelelőségét, ez lesz a legelső dokumentum, amit elkér tőlünk.

És miért állítjuk, hogy nem bonyolult elkészíteni és vezetni az adatkezelési nyilvántartást?

Talán a legfontosabb, hogy összevetve a betegnyilvántartással, az adatkezelési nyilvántartásban nagyon kevés információt kell szerepeltetnünk, és ha egyszer rendesen elkészítettük, könnyen lehet, hogy évekig nem kell hozzányúlnunk. De az egészen biztos, hogy napi szinten nem kell vele foglalkoznunk.

Szintén könnyebbség a betegnyilvántartáshoz képest, hogy míg ott az egyes betegek ezernyi, nagyon is konkrét „személyes adatát” vezetjük be naponta a nyilvántartásba, addig az adatkezelési nyilvántartásba betegadatot egyáltalán nem kell (nem is szabad) bevezetni. Ebben a nyilvántartásban azt kell fellistáznunk, hogy milyen különböző célokból tartjuk nyilván, tároljuk, továbbítjuk emberek csoportjainak (és nem egyes embereknek) az adatait és az egyes adatkezelési célok keretében hogyan tesszük ezt.

Az adatkezelési nyilvántartás központi eleme tehát az adatkezelési cél. Minden e körül forog. Ha csak egy adatkezelési célból (gyógykezelés céljából) kezel az orvos személyes adatot, akkor az egész adatkezelési nyilvántartása egy sorból fog állni. Ebben az egy sorban lesznek feltüntetve a gyógykezelési célú adatkezelés azon jellemzői, amelyeket a GDPR alapján fel kell tüntetni az adatkezelési nyilvántartásban.

Ha a gyógyítási cél mellett még kapcsolattartási célból és munkaviszony céljából is kezeli az orvos emberek bizonyos adatait (mert pl. e-mailen is tartja a kapcsolatot a betegeivel és asszisztenst is foglalkoztat a praxisában) akkor további két sor kerül be az adatkezelési nyilvántartásba.

Az adatkezelési nyilvántartás tehát nem bonyolult, de fontos dokumentum, minden orvosi praxis szabályszerű adatkezelésének alapköve. Helyes elkészítésében nagy segítséget nyújt az Adatsólyom Doki, mely tartalmaz egy adatkezelési nyilvántartás minta dokumentumot és annak kitöltését példákon keresztül, szemléletesen segíti. Így nem kell aggódni: az adatkezelési nyilvántartás egy orvoson sem tud majd kifogni.

A VJT & Partners csapata ezzel a rövid videóval kíván Boldog Új Évet!

Tűz van babám

TŰZ VAN, BABÁM! - tűzoltás adatvédelmi incidens esetén

Dr. Belényi Andrea // Orvosok Lapja // 2018/6

Nem véletlen a hasonlat. Egy adatvédelmi incidens bárhol és bármikor előfordulhat, elég egy véletlen, egy apró vigyázatlanság, és máris felüti a fejét, akár a tűz. És ha nem végzünk azonnal „oltási munkálatokat”, nagy károkat okozhat, hiszen a GDPR súlyos szankciókat helyez kilátásba a nem megfelelően kezelt incidensek esetére.

Tovább olvasom...

De mi is az az adatvédelmi incidens?

Ne gondoljunk rögtön egy hekker támadására, ennél sokkal hétköznapibb dolgokról van szó, olyan esetekről, melyek minden orvosi praxisban előfordulhatnak. Például egy nehéz nap végén az asszisztens az egyik beteg leletét véletlenül rossz e-mail-címre küldi. Vagy az orvos elfáradt, és nem jut eszébe, hogy diagnosztikai leleteket csak úgy adhat ki telefonon, hogy előtte a megfelelő azonosítást elvégzi. De az is az incidens kategóriájába sorolható, ha a használt betegnyilvántartó szoftverből véletlen törléssel eltűnnek betegek adatai. Vagy ha elveszik egy mobiltelefon, amelyen egészségügyi adatok szerepelnek. Vagy ha elveszik egy leletekkel teli dosszié.

Az előbb felsorolt esetek mind-mind olyan adatvédelmi incidensek, ahol a betegek személyes adatainak biztonsága veszélybe kerül. Az adatok illetéktelen személyek kezébe kerülhetnek, vagy az adatokhoz ideiglenesen nem lehet hozzáférni, vagy esetleg elvesznek, megsemmisülnek. Ilyen esetekben gyorsan kell cselekedni.

A tűzoltás

Az incidens észlelése esetén 72 órán belül bejelentést kell tenni az adatvédelmi hatóságnak. Ezt gyakorlatilag úgy kell elképzelni, mint a tűzoltás bejelentését. Részletesen számot kell adni nem csak a tűz bekövetkeztéről (az incidensről), hanem arról is, hogy mit tettünk a tűz oltása érdekében, vagyis annak érdekében, hogy a pácienst személyes adatainak sérülése miatt minél kisebb kár érje. Mindemellett a beteget, akinek adatát az incidens érinti, értesíteni kell arról, hogy incidens történt. Az is fontos kötelezettség, hogy az incidensekről pontos és követhető nyilvántartást vezessen az orvos, kötött adattartalommal.

A megelőzés

Biztonságosan működnek az egészségügyi dokumentációt tartalmazó informatikai rendszerei? Kulcsra zárható szekrényben tárolja a betegkartonokat? Sajnos ez még nem elég. Elengedhetetlen az is, hogy olyan további védelmi intézkedéseket tegyen, amellyel védi az adatokat az illetéktelen külső személyektől, ideértve azt is, hogy „házon belül’ is olyan hozzáférési rendszert alakítson ki, hogy csak azok férjenek hozzá az adatokhoz, akiknek konkrét feladatuk van velük. Elsősorban Ön és az asszisztense. Fontos biztosítani azt is, hogy az adatokat tároló informatikai rendszer folyamatosan rendelkezésre álljon, és rendszeres biztonsági mentéseket is végre kell hajtani az adatok elvesztésének megelőzése érdekében.

A cselekvési terv

Fontos azonban belátnunk, hogy az incidenseket nem lehet teljesen kiiktatni az életből, hiszen számos esetben az incidenst egy véletlen, vagy az emberi figyelmetlenség okozza. Ezt a tényezőt gyakorlatilag lehetetlen kizárni. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy legyen minden orvosi praxisban egy olyan előzetesen kidolgozott és végrehajtható cselekvési terv, amely iránymutatásul szolgál abban, hogy milyen esetek mínősülnek incidensnek és ilyenkor mi a teendő, kinek kell cselekednie, milyen konkrét feladatok és határidők vannak.

Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az orvosok számára kifejlesztett Adatsólyom Doki szoftver az adatvédelmi tűzoltásban is hatalmas segítséget tud nyújtani. Számos, életből vett példája segíti az orvosi praxisokat a „tűzeset” beazonosításában, kezelésében és oltásában. Az Adatsólyom Doki által adott, praxisra szabott dokumentumok pedig lehetővé teszik az adatvédelmi „tűzesetek” szabályszerű adminisztrálását.

Jogászdíj-Gála-2018

Az év adatvédelmi csapata 2018-ban

Ügyfélközpontúság, innováció és példaértékűség. Ez a három érték, amelynek alapján a Wolters Kluwer november 30-án a legjobb jogászoknak odaítélte a díjakat. Adatvédelmi csapatunk az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftver jogi tartalmának kidolgozásával nyerte el a neves jogászdíjat.

Nagy esemény volt ez irodánk életében! A díj átadása hatalmas izgalommal töltött el mindenkit: adatvédelmi csapatunk a Várkert Bazárban az ünnepélyes díjátadó vacsorát izgulta végig, az iroda többi tagja pedig otthon várta a hírt, vajon sikerül-e elhozni a díjat? Aztán végre eljött a nagy pillanat, és adatvédelmi kategóriában felkonferálták a győztest: A VJT adatvédelmi csapatát! Tamás rövid beszédben köszönte meg a díjat, amely azóta irodánk tárgyalóját díszíti. A csapatról a díjátadáson készült a fenti emlékezetes felvétel, amelynek külön erénye, hogy még soha nem láttuk ennyire csinosan felöltözve adatvédelmi csapatunkat!

A jogászdíj megerősített minket abban, hogy érdemes nagyot gondolni, és időt és energiát nem kímélve megvalósítani azt. Hiszen az Adatsólyommal egy olyan dolgot alkottunk meg, amely most már egy jogászdíj által elismerten ügyfélközpontú, innovatív és példaértékű.

Hungarian Watch Autumn

Megjelent a Hungarian Watch őszi száma

Negyedévente megjelenő kiadványunk külföldi partnereinket tájékoztatja a legfrissebb magyar jogi és gazdasági hírekről. Az őszi szám cikkeiben szó van az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftverről, a GDPR hazai végrehajtásáról, külföldi befektetések ellenőrzésére irányuló új rezsimről, illetve az üzleti titok új szabályozásáról. „Ha csak egy cikket kellene ajánlanom valamelyik külföldi partnerünknek, az Adatsólyom GDPR megfelelést segítő szoftverről szóló cikket választanám. Ez a cikk azért is közel áll hozzám, mert a szoftver jogi tartalmát irodánk fejlesztette ki. Az Adatsólyom szoftver egy önállóan és egyszerűen használható internetes felület, amely a magyarországi közép- és kisvállalkozók számára nagy lehetőséget jelent, hogy meg tudjanak felelni a GDPR kihívásainak.” Dr. Várady Endre, a Hungarian Watch szerkesztője.

Chambers Global 2018

Tamás és Zoltán a Chambers Global 2018-ban

A Chambers Global a világ 190 országának jogászairól ad információkat az ügyfelek véleménye és személyes interjúk alapján. Jogászaink, Varga János Tamás és Csernus Zoltán is kitűnően vették a megmérettetést. Ezt bizonyítja az alábbi két idézet:

„Tamás kiváló szervező. A tárgyalások során kemény és pragmatikus, megoldásai kreatívak és mindig összhangban vannak az üzleti szempontokkal. Nemzetközi magántőke-, kockázati tőke- és stratégiai befektetőknek ad tanácsot magyarországi befektetésekkel és egyéb tranzakciókkal kapcsolatban.”

„Zoltán jogi szakértelme kétségbevonhatatlanul precíz és alapos. Elkötelezetten és lelkesen védi az ügyfelek érdekeit. Sokrétű vállalati és kereskedelmi tapasztalata kiterjed az M&A tranzakciókra, a kereskedelmi megállapodásokra, valamint a forgalmazási, ügynöki és franchise szerződésekre.”

Chambers Europe 2018

A legfrissebb értékelés irodánkról a Chambers Europe 2018 hasábjain

A Chambers Europe a világ egyik vezető, jogi irodákat rangsoroló kiadványa. A szakkiadvány munkatársai ügyfeleink mondásai alapján idén is összeállítottak irodánkról egy értékelést, melyben sok elismerést olvashattunk M&A, Munkajog, Adatvédelem, és Technológia területeken.

M&A
„Nagyon erős a csapat” - ügyfélvélemény, Chambers Europe 2018
Irodánk egyre nagyobb hírnévnek örvend, egyre meghatározóbb a piacon, és egyre aktívabb a határokon átnyúló ügyek kezelésében. Egyik ügyfelünk még azt is hozzátette, hogy velünk jó kezekben érzi magát, hiszen a tranzakció másik oldalán dolgozó ügyvédek is elismeréssel adóznak a VJT csapat szakértelmének. Mint mindig, most is olvashattuk a szakkiadvány hasábjain, hogy jogászaink képesek az ügyfél szemével ránézni a problémákra.

Részletek

Varga János Tamás híres kemény, de pragmatikus tárgyalási stílusáról. Megoldásaiban egyszerre van jelen a kreativitás és az üzleti szemlélet.

Csernus Zoltánról a következő dicséretet olvashatjuk: abszolút pontossággal, megkérdőjelezhetetlen jogi szakértelemmel, és teljes elkötelezettséggel védi ügyfelei érdekét.

 

Munkajog
Vitás? Nem vitás. A munkajogi csapat munkája kiemelkedő!

Munkaszerződés? Munkajogi per? Munkavállalási engedély? A szakkiadvány kiemelte széles ügyfélkörünket, és az őket segítő munkajogi csapat kiemelkedő munkáját. Az ügyfelek dicsérik a csapatot az elkötelezett, proaktív munkájukért, a gyorsaságukért és a kreatív megoldásaikért.

Csernus Zoltánt kiemelik az ügyfelek ügyfélorientált megközelítése miatt. Ügyfeleink szerint határozott és magabiztos, megtalálja a legjobb lehetőséget, és jövőbe látó megoldásokkal segíti az ügyfeleket.

Varga János Tamás több mint húsz éves tapasztalatával segíti az ügyfeleket, és rendszeresen képviseli őket munkaügyi perekben.

 

Adatvédelem és Technológia
„A VJT & Partnerst kifejezetten ajánljuk online média, internetes vállalkozások és technológiai vállalatok számára”

A kiadvány kiemelte ügyvédeink megalapozott tudását, lenyűgözőnek nevezte ügyfélkörünket, és nagy horderejűnek az ügyeket, melyeken dolgozunk. Nemzetközi tapasztalatunk szintén említésre került, hiszen rendszeresen dolgozunk külföldi irodákkal határon átnyúló ügyeken. Ügyfeleink kiemelték, mennyire elégedettek piaci szakértelmünkkel, technikai tudásunkkal, precíz tanácsainkkal. Munkánk minőségét magasra értékelték, és külön megemlítették, hogy mindig időben elvégezzük a ránk bízott feladatokat.

Varga János Tamás mindig a teljes képet látja, stratégiai gondolkodó és kiváló vezető – dicsérik az ügyfelek Tamást. Egy másik ügyfél Tamás technológiai szektorismeretét emelte ki.

Új sorozat a GDPR-ról, 3. rész

Új sorozat a GDPR-ról // 3. rész: Az Adatsólyom - megoldás a GDPR felkészüléshez

Dr. Várady Endre // Műszaki Magazin // 2018. május

Az előző részekben a GDPR általános ismertetése után a konkrétumok felé indultunk el, és most egy egészen konkrét dologról lesz szó. Ez az Adatsólyom, amelynek használatával a kis- és középvállalkozók hatalmas lépést tehetnek a GDPR megfelelés felé.

MM: Az előző részt azzal fejeztük be, hogy HR és marketing területeken különösen sok dolgunk lesz a GDPR megfeleléssel.
VE: Így igaz, hiszen ezeken a területeken találkozhatunk a legtöbb személyes adattal, melyekkel mindenképpen kezdenünk kell valamit. Erről már nehéz általánosságban beszélni, hiszen minden cég más okból és más célból használja ezeket az adatokat. Itt említeném meg az Adatsólymot, amely minden cégnek személyre szabottan tud segíteni a megfelelésben, és nem csupán a HR és marketing területeken.

Részletek...

MM: Pontosan mi ez az Adatsólyom?
VE: Az Adatsólyom ötlete jogi irodánk vezetőjének, Dr. Varga János Tamásnak a fejéből pattant ki körülbelül egy évvel ezelőtt. Tamás azon gondolkodott, hogyan tudnának a kis- és középvállalkozások megfelelni a GDPR szigorú előírásainak, hogyan lehetne nekik közérthetően igazán magas színvonalú jogi segítséget nyújtani ebben. Aztán elkezdődött a hatalmas munka: jogi irodánk közreműködésével egy olyan online, interneten használható eszköz került kifejlesztésre, amelynek segítségével minden vállalkozás hatalmasat léphet előre a GDPR megfelelésben.

MM: Beszélne az Adatsólyom jogi tartalmáról?
VE: Az Adatsólyommal feldolgoztuk a közel száz oldalas GDPR-t, és kifejtettük, hogy ez pontosan mit jelent a hétköznapokban. Igazán büszke vagyok arra, hogy ezt a jogi tartalmat sikerült nem jogásznyelven megírni. A kérdések, válaszok, magyarázatok mind-mind hétköznapi, mindenki számára érthető nyelven vannak megfogalmazva, ami nem volt egyszerű dolog egy jogásztól. Ahol bonyolultabb dolgokról van szó, ott egy-egy példával világítjuk meg a helyzetet.

MM: A GDPR minden területét átvizsgálhatjuk az Adatsólyommal?
VJT: Az adatkezelési műveletek annyira szerteágazóak, hogy minden élethelyzetet képtelenség lefedni. Viszont azt nyugodtan mondhatjuk, hogy például a HR és a marketing terület hatalmas részét lefedtük. Az Adatsólyom 58 területen tárja fel a cég adatvédelmi problémáit, körülbelül 600 kérdés segítségével. De természetesen nem kell ennyi kérdésre választ adnunk: a válaszok alapján a kérdőív vezet minket végig, így csak a releváns kérdésekre kell válaszolni.

MM: Az Adatsólyom kitöltése felér egy GDPR átvilágítással?
VJT: Eddig csak nagy, vagy multi cégeknek végeztünk jogi átvilágításokat, de bátran mondhatom, hogy most sikerült egy olyan terméket létrehoznunk, amely hasonlóan magas színvonalú átvilágítást ad kisebb cégeknek is. Természetesen itt azért más a helyzet: főleg kis- és középvállalkozásoknak szól a termék, ahol a tulajdonos, vagy a kérdőív kitöltője, sokkal alaposabban ismeri cége csínját-bínját, mint egy multi cégnél. Így lehet az, hogy néhány óra alatt végig lehet menni a kérdőíven. Ezután elemzi az Adatsólyom a válaszokat és elkészít egy értékelő jelentést.

MM: És mit tudunk meg az értékelésből?
VJT: Az értékelésből megtudhatjuk, hogyan áll a cégünk a GDPR felkészüléssel, és kapunk egy konkrét feladatlistát, pontos, személyre szabott feladatokat arról, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy cégünk megfeleljen az előírásoknak. Ezek között vannak egyszerűbb feladatok, amit a cég vezetője vagy annak megbízottja is el tud végezni, és vannak bonyolultabbak is, amelyekhez szakértőre van szükség. Aztán, ha a szakértőhöz elvisszük az értékelést, a fennmaradt problémák is sokkal gyorsabban és olcsóbban megoldhatóak. És eközben - nem utolsó sorban – a kitöltő egy csomó mindent megtud a saját cégéről is.

MM: Köszönöm a beszélgetéssorozatot!
VJT: Én köszönöm, és remélem, hogy segítettem mindenkinek, aki nem tudja, hova forduljon és mitévő legyen a GDPR felkészülés kapcsán.

Az Adatsólyom ingyenesen kipróbálható a www.adatsolyom.hu weboldalon.

Kossuth rádió

VJT a Kossuth Rádióban

A Kossuth Rádió felkérte irodavezetőnket, Varga János Tamást, hogy G7 gazdasági magazin vendégeként a GDPR rendeletről, és ezzel kapcsolatosan az Adatsólyom szoftverről beszéljen. A beszélgetés mottója: „Nyakunkon a GDPR, sokan pedig még nem is hallottak róla”. A műsorvezető, Szentgáli Edit arról faggatta Tamást, hogy mi is az a „személyes adat”, milyen változásokat hoz a GDPR a kis- és középvállalkozások életében, és hogy kinek, hogyan, és miben segít az Adatsólyom.

Részletek a beszélgetésből

„… Személyes adat, ha ez a kifejezés elhangzik, akkor az emberek döntő többsége névre, születési helyre, lakcímre, anyja nevére gondol. Az igazi rádöbbenés ott jön, hogy minden információ személyes adat, ami összekapcsolható egy emberrel: az érdeklődési köre, hogy milyen filmeket néz, mit vásárol a szupermarketben, mikorra van időpontja a fogorvosához? Minden információ személyes adat, ami egy konkrét emberrel összekapcsolható…”

„…Egy teljesen más gondolkodás mellett kell ezeket az adatokat a továbbiakban kezelni. A pénzzel hasonlítom most össze az adatot. Van a könyvelés. Egy vállalkozás esetében mindenki tudja, hogyha a pénz bemegy vagy kijön, azt bizonyítani, könyvelni kell, és közben be kell tartani a számviteli szabályokat. Egy ellenőrzéskor nem elég bemutatni, mi van a kasszában, hanem meg kell mutatni az összes bizonylatot arra vonatkozóan, hogy az összeg hogyan jött ki. Ezentúl „adatkönyvelés” is lesz. Nem elég jól kezelni az adatokat, kell egy olyan „könyvelés”, ami alapján nem jöhet ki más, csak az, hogy jól kezelem az adatokat. Ha kijön a hatóság, nem csak azt kell bizonyítani, hogy éppen most milyen adatokat milyen célból és hol tárolok, hanem azt a „könyvelést” is mögé kell tenni, hogy miért így kezelem ezeket az adatokat…”

„…Az Adatsólyom azért készült, hogy ennek a 640.000 kis- és középvállalkozásnak (Magyarországon a 10 fő alatti kis- és középvállalkozások száma) is esélye legyen arra, hogy üzleti tevékenysége során fel tudja mérni, hogyan kezeli ő a személyes adatokat, és hogy megvalósítható, kézzel fogható javaslatokat kapjon arra, hogy mit kell másként csinálnia a GDPR megfelelésért…”

Az interjú egészét ide kattintva hallgathatják meg.

Eladjam a cégem?, 11. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. május

11. RÉSZ: ÉLET A CÉGELADÁS UTÁN

Eladtuk a cégünket, amihez hosszú éveken keresztül sajátunkként kötődtünk. Egy korszak lezárult. Viszonylag ritkán gondol bele az ember, hogy a „happy end” után hogyan folytatódik a történet, de most meg kell ezt tennünk, hogy teljes képet kapjunk a cégeladás folyamatáról. Vajon ezután már nyugodtan pihenhetünk, befektethetjük a pénzünket, vagy új vállalkozásba kezdhetünk? Vagy azért ennyire mégsem egyszerű a helyzet?

MM: Most, hogy végére értünk a cégeladással kapcsolatos kimerítő teendőknek, akár meg is vehetjük a repülőjegyet egy csendes kis szigetre az óceán közepén. Vagy?
VJT: Ez azért sok mindentől függ. Ha úgy állapodtunk meg a vevőnkkel, hogy a vevő a teljes vételárat azonnal kifizeti, mi pedig azonnal átadjuk az összes kulcsot üzletünkhöz, akkor tényleg visszavonulhatunk a cégünktől, nyugodtan pihenhetünk, vagy más vizekre evezhetünk, és volt cégünkről már csak az újságokban olvasunk majd.

Részletek...

MM: Van amikor nem tudunk csak úgy elhajózni?
VJT: Sok esetben előfordul, hogy nem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is érdekeltek maradunk abban, hogyan működik a régi cégünk. Van olyan cégeladás, amikor a cégünk eladás utáni életét tapasztalatunkkal támogatjuk, vagy amikor a cégünkért kapott vételár cégünk eladás utáni teljesítményétől is függ.

MM: És ha már nem vagyunk érdekeltek a cégünkben? Akkor van-e valami, amiért érdemes elhajózást kicsit későbbre halasztani, vagy legalább telefonunkat bekapcsolva hagyni?
VJT: A cégeladás esetében szinte soha nem működik a „pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el” elve. Az új tulajdonos csak most kapja meg a kulcsokat, és most nyílik alkalma arra, hogy alaposan megismerje mit vett. Ilyenkor előfordul, hogy találkozik egy olyan problémával, amiről adott esetben mi sem tudtunk, és aminek ismeretében nem fizetett volna annyit cégünkért. Az is lehet, hogy a vevő és az eladó nagyon is tisztában van egy kockázattal már a cégeladás előtt, de bíznak benne, hogy nem lesz belőle probléma. Például egy nagyobb értékű per van folyamatban a céggel szemben. Ha a dolgok végül rosszul alakulnak, és kár éri az eladott céget, felmerül, hogy a régi tulajdonos térítse meg az új tulajdonos veszteségét.

MM: Fel lehet készülni valahogy a felmerülő problémákra?
VJT: A kockázatot teljesen kizárni nem lehet, hiszen vannak problémák, amiről mi sem tudunk. De az átvilágítás során és a szerződés szövegezésekor sokat tehetünk azért, hogy kiszámítható és nyugodt legyen az eladás utáni időszak. Ha gondosan feltártunk mindent az átvilágítás során, ha a szerződésben pontosan rögzítettük, miért vállalunk felelősséget és miért nem, ha meghatároztuk, hogy mi az a maximális összeg, amit megtérítünk a vevőnek, és mennyi ideig jelentkezhet a vevő reklamációival, akkor már nagyon sokat tettünk azért, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések, és ne veszítsük el a kapott vételár jelentős részét.

MM: Gondolom még fontosabb egy jó, mindenre kiterjedő szerződés akkor, ha érdekeltek maradunk a régi cégünk működésében?
VJT: Igen, ekkor nem csupán az előbb említett dolgokra kell figyelni. Ha olyan üzletet kötöttünk, hogy tapasztalatunkkal támogatjuk a sikeres átmenetet, akkor fontos, hogy ennek feltételei a cégadásvételi szerződéssel együtt rögzítve legyenek. Ha pedig a vételár egy része régi cégünk teljesítményéhez kötött, akkor az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogyan lehet ezt az összeget pontosan kiszámolni. Azt is a szerződésbe kell belefoglalni, hogy lehetőséget kell kapnunk régi cégünk számaiba betekinteni, és a vételár számítását ellenőrizni.

MM: Van még valami, amire oda kell figyelnünk?
VJT: Gyakran előfordul, hogy a vevő a cég megvásárlásának feltételéül szabja, hogy az eladás után ne csináljunk olyat, amivel veszélyeztetnénk az eladott cég sikerét, azaz egy ideig ne kezdjünk olyan üzletbe, ami versenyt teremt volt cégünknek. Ez az ún. versenytilalmi kikötés, ami gyakori része a cégeladásoknak, és ennek megsértése súlyos kártérítés fizetésével járhat.

MM: Azt hiszem, most már tényleg lezárhatjuk a cégeladás folyamatát, és ha minden jól megy, csak-csak megvehetjük azt a repülőjegyet az óceán közepén lévő csendes kis szigetre. Nagyon köszönöm az interjú sorozatot!
VJT: Nagyon szívesen, én is köszönöm a lehetőséget! És sok sikert kívánok mindenkinek, aki belevág cége eladásába. Még egy jó tanács: arra kérek minden eladót, hogy ne vegye félvállról a jogi teendőket. Egy jó, avatott ügyvéd rengeteg munkát és problémát levesz az eladó válláról, és ami még fontosabb: vele az eladó biztonságban érezheti magát nem csupán a cégeladás során, hanem azt követően is.

Legal2018

Irodánk most is az élvonalban!

Idén sem kevés izgalommal vártuk a Legal 500 értékelését. A rangos nemzetközi szakkiadvány munkatársai kifaggatták ügyfeleinket munkánk minőségéről, akik valószínűleg csupa jót mondtak rólunk, így büszkén jelenthetjük, hogy a VJT & Partners idén is a legjobbak között végzett.

Munkajog - Minden évben új megmérettetés, és már 7. éve a legjobbak között! A kiadvány hangsúlyozta csapatunk üzleti szemléletét és nagy tapasztalatát a kiemelten fontos peres ügyek kezelésében.

Vállalatfelvásárlás (M&A) – A Legal 500 ezen a területen magasra értékelte ügyvédeink szakértelmét, elsősorban a határon átnyúló tranzakciók területén.

Adatvédelem és IT – Csapatunkat ezen a területen is erősen ajánlja a kiadvány.

Legal2018-2

„Az ügyvédek tanácsai annyira pontosak és testreszabottak, mintha a kor legdivatosabb szabója szabta volna őket.” – Legal 500

A jogászokat is értékelő Legal 500 idén sem fukarkodott ügyvédeink dicséretével. Két jogászunk, Varga János Tamás és Csernus Zoltán is megkapta a megtisztelő „vezető egyéniség” címet, fiatal kollégánk, Várady Endre pedig „a következő generáció jogásza” elnevezéssel büszkélkedhet.

Varga János Tamás kemény, pragmatikus tárgyalópartner. Stratégiailag átlátja a problémák egészét, miközben a részletekre is ügyel.

Csernus Zoltán pontos és megbízható. Ő a csapat masszív „védőembere”.

Lovretity András jól felismeri, hogy az ügyfeleknek mire van szüksége.

Várady Endre munkáját hatékonyság jellemzi, gondolkodását meghatározza az üzleti szemlélet.

adatsolyom-doktor

Elkészült az Adatsólyom orvosoknak szóló területe

A GDPR megfelelést segítő Adatsólyom szoftver, melynek jogi tartalmát a VJT & Partners adatvédelmi csapata gondozza, a napokban egy új területtel bővült: elkészítettük az Adatsólyom egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásoknak szánt modulját. Ez annak a több ezer magánpraxist működtető orvosnak nyújt szakma specifikus jogi segítséget, akik munkájuk mellett nem akarnak elveszni a GDPR útvesztőjében.

„Az Adatsólyom kész van, de fontos törekvésünk, hogy állandóan tovább fejlesszük, és a felmerülő igényekhez alakítsuk. Most direkt az orvosok számára készítettünk el egy modult, hiszen nekik leginkább egészségügyi adatokkal van dolguk, amelyekhez a GDPR emelt szintű kötelezettségeket társít” – tette hozzá Várady Endre, az iroda adatvédelmi csapatának vezetője.

adatsolyom

Az Adatsólyom „szárnyra kapott” – Legal Tech megoldást fejlesztett a VJT & Partners

Irodánk adatvédelmi csapata oroszlánrészt vállalt abban, hogy a GDPR megfelelést segítő Adatsólyom szoftver piacra kerüljön, és minden kis- és középvállalkozás számára elérhető legyen a világhálón.

Az Adatsólyom egy önállóan használható szoftver, amely főként kis- és középvállalkozásoknak nyújt hatalmas segítséget a GDPR felkészülésben. A cégek egy online kérdőív kitöltésével felmérhetik, hogy vállalkozásuk hogyan áll a GDPR felkészülésben, és egy cselekvési tervet kapnak arra vonatkozóan, hogyan felelhetnek meg a GDPR követelményeinek. Mottója: „Nem kell értenie a GDPR-t. Elég, ha a saját vállalkozását ismeri" .

Részletek

Irodánk nem csupán az Adatsólyom megszületésénél bábáskodott, hiszen maga az ötlet irodavezetőnk, Varga János Tamás fejéből pattant ki, hanem a jogi tartalom kidolgozása is irodánk nevéhez kapcsolódik.

„Az Adatsólyom szöveges részeinek létrehozását nyugodtan nevezhetem gigantikus munkának is – hangsúlyozta Tamás. - Feldolgoztuk a közel 100 oldalas GDPR rendeletet és a NAIH jogalkalmazási gyakorlatát, majd az egész anyagot úgy öntöttük kérdések és válaszok formájába, hogy az mindenki számára egyértelmű és világos legyen. A kérdések, válaszok, javaslatok mind-mind közérthető, hétköznapi nyelven vannak megfogalmazva. Ahol bonyolultabb dolgokról van szó, ott egy-egy példával világítjuk meg a helyzetet.”

Az Adatsólyom 59 adatvédelmi szempontból problémás területet vizsgál meg, beleértve a kiemelten fontos munkaügyi és marketing területeket. A szoftver körülbelül 600 kérdést tartalmaz és a felhasználó minden kérdésnél több válasz közül választhatja ki a rá vonatkozót.

„Az Adatsólyommal egy új korszak kezdődik: mostantól minden egyes kis- és középvállalkozás bármikor hozzájuthat ahhoz a színvonalas adatvédelmi segítséghez, amelyet eddig csak a nagy cégek engedhettek meg maguknak” – hangsúlyozta Tamás.

Új sorozat a GDPR-ról, 2. rész

Új sorozat a GDPR-ról // 2. rész: Mindjárt itt a GDPR. Jó, de most mit tegyünk?

Dr. Várady Endre // Műszaki Magazin // 2018. március

Most már tudjuk, milyen fontos a GDPR, és azzal is tisztában vagyunk, hogy egy hónap múlva életbe lép a rendelet. Ezért most konkrét dolgokról faggattuk Dr. Várady Endrét: mi az, amit tenni tudunk?

MM: Egy cég általában rengeteg személyes adatot halmoz fel. Hátha még jó lesz valamire… Hogyan tegyünk rendet az adatok között?
VE: A személyes adatokat két nagy csoportra oszthatjuk. Vannak strukturált adatok, és strukturálatlanok. Strukturált adatokról beszélünk, amikor az adatok egységes nyilvántartásban, rendezetten szerepelnek a nyilvántartási rendszerben (pl. CRM rendszerben). Ez a jobbik eset, hiszen ekkor csak a „szekrényünkben” kell rendet tenni. A rendrakásnál különösen két elvre kell figyelni: egyik az adatminimalizálás elve, például ha e-mailben küldünk ki egy hírlevelet, ne gyűjtsük be feleslegesen a címzett telefonszámát is...

Részletek...

A másik elv a korlátozott tárolhatóság elve, mely például arra vonatkozik, hogy minden olyan adatot töröljünk a CRM rendszerből, amit már nem használunk. Az igazi veszélyt a strukturálatlan adatok jelentik, hiszen ebben az esetben az adatok szétszórva jelentkeznek a legkülönfélébb dokumentumokban, e-mailekben, Excel táblázatban... Ezek a kósza, cél nélküli adatok többszörös adatvédelmi kockázatot jelentenek. Talán az első dolog, amit tehetünk, hogy feltérképezzük az adatállományunkat, a legrejtettebb adatokat is, és törlünk minden olyan adatot, amelyeket valójában cél nélkül őrizgetünk.

MM: Rendben, megvannak az adatok, de ezeket gondolom kezelni is kell.
VE: Az nagyon kevés még, ha csak ott vannak pőrén a személyes adatok. Pontosan dokumentálni kell az adatkezelési folyamatokat, le kell írni az adat történetét, jelenét és jövőjét. Hogy miért, milyen célból gyűjtöttük az adatokat, meddig tároljuk őket, ki tud hozzájuk férni... Ahogy az előző részben említettem, az adatvédelem a cégeknél olyan fontos lesz, mint most a könyvelés, sőt! Nem csak dokumentálni kell az adatokat, hanem a jogszabálynak megfelelően kezelni is kell őket, ezzel jogszerűvé téve a folyamatokat.

MM: Ezentúl tehát mindent nagyon alaposan végig kell majd gondolnunk.
VE: Így van. Minden adatkezelési folyamattal külön foglalkozni kell. Az eddig használt, jelenlegi adatkezelési folyamatokat meg kell vizsgálni GDPR szempontból, fel kell tárni a hiányosságokat, majd javaslatokat kell készíteni a jelenlegi folyamat javítására. Az új adatkezelési folyamatokat pedig meg kell tervezni, meg kell valósítani és meg kell vizsgálni, hogy mennyire hatékony. És mindezt dokumentálni kell. Például ha egy vállalat új adatbázisszoftvert szeretne bevezetni, a megvalósítás előtt tisztáznia kell a potenciális adatvédelmi kérdéseket. Végezetül ki kell dolgozni a szükséges dokumentumokat, úgymint a különböző szabályzatokat, belső adatkezelési nyilvántartást, adatfeldolgozási megállapodásokat és a dokumentációt az elvégzett hatásvizsgálatról.

MM: Ez rengeteg munkának tűnik, ki az, aki ezt a cégeknél végezni fogja?
VJT: A legtöbb cégnél először is szükség van arra, hogy felmérjék a hiányosságokat és az adatvédelmi kockázatokat. Ezzel érdemes szakembert megbízni, adatvédelmi szakértőt, vagy egy jogi irodát. Aztán rendet kell csinálni. Érdemes lesz a cégeknek ugyanakkor belső adatvédelmi szakembert is alkalmazniuk, hiszen a GDPR-nak való megfelelés nem egyszeri dolog, hanem egy folyamatos PDCA ciklus (plan, do, check and act – tervezés, cselekvés, ellenőrzés és beavatkozás). Különösen nagyobb szervezetekben elengedhetetlen lesz, hogy a különböző osztályokban (HR, marketing stb.) világosan lássák a mezsgyét a jogszerű és jogszerűtlen adatkezelés között. Egyes cégeknél egy adatvédelmi tisztviselőt is ki kell majd nevezni.

MM: Gondolom az is lényeges, hogy a személyes adatokhoz ezentúl minél kevesebben férjenek hozzá.
VJT: Ahogyan csak olyan adatokra van szükség, amelyekre tényleg szükség van, úgy az adatokhoz is csak azoknak szabad hozzáférnie, akiknek tényleg szükségük van rá. Például a marketing osztály nem férhet hozzá olyan adatokhoz, amelyeket kizárólag a munkaerő-felvételi csapatnak kell feldolgoznia. A vállalkozások számára ez azért is nagy kihívás, mert többségüknek egyetlen CRM-je van, amely általában elérhető a szervezet összes tagjánál.

MM: Melyek azok a területek, ahol a GDPR megfelelés kiemelten fontos?
VJT: Ez a rendelet minden területet érint, ahol személyes adatok előfordulhatnak. Talán a HR és a marketing a leginkább problémás területek, a következő részben erről fogok bővebben beszélni.

Eladjam a cégem?, 10. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. március

10. RÉSZ: A SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA

Elérkezett a nagy nap, a pezsgő behűtve. Egy kimerítő folyamat végére értünk, vevőnkkel egymás tenyerébe csaptunk, és most itt az idő az üzlet ünnepélyes megkötésére és a koccintásra. Még egyszer utoljára viszont összpontosítanunk kell, hiszen nagy a tét: ha aláírásunkkal megpecsételjük az eladást, már nincs visszaút.

MM: Megegyeztünk mindenben a vevővel, nemsokára vége a fárasztó cégeladásnak, és pihenhetünk. De előtte még alá kell írnunk a szerződést. Ez már csak egy rövid formaság, ugye?
VJT: Ideális esetben igen, de nem mindig ilyen egyszerű a helyzet. Vettem már részt olyan cégeladásban is, ahol az eladó és a vevő reggel 8-kor ültek le az asztalhoz, és az aláírásnak másnap hajnali 4-kor lett vége. Persze ez szélsőséges eset, a legtöbb aláírásnak néhány óra alatt vége van. Az aláírás hossza természetesen függ még az érintettek számától, a dokumentáció terjedelmétől, és attól is, hogy maradt-e még valamilyen nyitott kérdés.

Részletek...

MM: Hogy zajlik az aláírás ideális esetben?
VJT: Ha mindenben megállapodtunk a vevővel, akkor a jogászoké a pálya, az eladó és a vevő jogász csapata játékba lendül. Felizzanak a nyomtatók, a fénymásoló gépek, pörögnek a gyakornokok és a titkárság, dolgozik a kávéfőző gép is. A szerződés aláírásra való előkészítése olyan, mintha valamilyen ünnepre készülnénk, hatalmas a sürgés-forgás. Egy jól előkészített szerződésaláírás esetében, mire az eladó és a vevő megérkezik, minden aláírandó papír ki van nyomtatva a megfelelő példányszámban, a szerződésből már semmilyen adat nem hiányzik, és az is meg van jelölve, hogy a feleknek hol kell majd a szerződést aláírni. És a pezsgő is be van hűtve. A felek aláírják a szerződést – a papír mennyiségétől függően ez akár 50 szignót is jelenthet egy embernek. Végül pezsgőt bontanak, most már megkönnyebbülten váltanak néhány kedves szót, megkapják a szerződés őket megillető példányait, és (ideiglenesen) elbúcsúznak. Ilyen egyszerű is lehet.

MM: Ilyenkor tényleg csak a jogászoké a pálya? Az eladónak semmi dolga az aláírás előtt?
VJT: Nagyon leegyszerűsítve: az eladó legyen kész az aláírásra. Jogi szempontból ez annyit jelent, hogy például vannak cégek, ahol több ember is kell az aláíráshoz, vagy ahol az aláírás előtt valakinek a jóváhagyását kell kérni. Ezekre a dolgokra a jogászoknak is emlékeztetniük kell a feleket az aláírás előtt. És ne felejtsük el, az aláírás előtt van az utolsó lehetőség arra, hogy még egyszer figyelmesen és alaposan átolvassuk a szerződést.

MM: A szerződésaláírás fontos esemény. De mi van, ha nem akarunk egy remélhetőleg csak 30 perces aláírás miatt órákat utazni. Vagy egyszerűen csak közbejön valami, ami még ennél is fontosabb?
VJT: Megoldható az aláírás személyes találkozó nélkül is. Az egyik módja, hogy adunk egy meghatalmazást valakinek, aki ráér helyettünk aláírni. A másik, hogy személyesen írunk alá, de nem találkozunk a vevővel: a szerződés úgy is érvényes, hogy az egyik szerződés csomagon csak az eladó, a másikon csak a vevő aláírása lesz, és az általuk aláírt példányt megküldik a másiknak. A két papír fog majd egy szerződést kiadni.

MM: A szerződés aláírásával most már végképp eladtuk a cégünket?
VJT: Különbséget kell tennünk a szerződés aláírása és a cég tényleges eladása között. A szerződés alapján adjuk el a cégünket. A céget akkor adjuk el véglegesen, ha a vevőnk kifizeti az árát, mi pedig aláírjuk azokat a papírokat, amelyek igazolják, hogy innentől kezdve ő a tulajdonos. Vannak olyan eladások, ahol a vevő még megköveteli, hogy tegyünk rendbe bizonyos dolgokat a cégünkkel kapcsolatban, vagy épp neki van szüksége időre, hogy rendezze sorait, mielőtt kifizetné a vételárat. Az ilyen üzleteknél a szerződés aláírása és a cég eladása között még hetek, vagy akár hónapok is eltelhetnek.

MM: De ha a vételárat megkaptuk és a cégünk új gazdára talált, akkor nincs további teendőnk, és zavartalanul tölthetjük jól megérdemelt szabadságunkat?
VJT: Vannak ilyen eladások is. De nagyon gyakran előfordul, hogy nem ez a helyzet, és bizonyos dolgokra még figyelnünk kell. Erről fogok beszélni legközelebb, a cégeladásról szóló cikksorozat befejező részében.

Dual Citizenship Report

A VJT & Partners részt vett a nemzetközi ‘Dual Citizenship Report’ elkészítésében

A VJT & Partners tagja volt annak a nemzetközi ügyvédi irodákból álló csapatnak, mely kidolgozta a kettős állampolgárságról tájékoztatást nyújtó Dual Citizenship Report anyagát.

Európa különböző országaiban eltérő jogszabályok vonatkoznak azokra, akik kettős állpolgárságot akarnak szerezni. Ezért máltai partnerünk, a Chetcuti Cauchi Advocates, több mint 30 európai iroda bevonásával összeállított egy riportot, mely bemutatja az egyes országokban a kettős állampolgárság megszerzésére vonatkozó jogi környezetet.
Irodánk szakértői a Magyarországról szóló fejezetben leírják a magyar helyzetet, vázolják az erre vonatkozó jogalkotás legfrissebb fejleményeit, az állampolgárság megszerzésének különböző módjait, valamint a kettős állampolgárság megtartásának lehetőségeit.
Irodánk jogászai örömmel vettek részt a nemzetközi riport elkészítésében, és a jövőben szívesen gondozzuk és frissítjük tovább a magyarországi helyzet leírását.

A Dual Citizenship Riport megtalálható a www.dualcitizenshipreport.org/ címen.

Új sorozat a GDPR-ról, 1. rész

Új sorozat a GDPR-ról

Dr. Várady Endre // Műszaki Magazin // 2018. február

Dióhéjban a GDPR-ról

A GDPR, más néven általános adatvédelmi rendelet, 2018 május 25-től kezdődően kerül alkalmazásra az EU tagállamaiban, így Magyarországon is, és várhatóan alapjaiban felforgatja majd az eddigi adatvédelmi rutint. Nem véletlen, hogy a legszigorúbb rendeletek között tartják számon: a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) akár 20 millió euróig terjedő büntetést is kiszabhat azokra, akik nem tartják be az adatvédelmi szabályokat. A rendelet nem kíméli a kis-és középvállalkozókat sem.

1. rész: Miért veszélyes a GDPR?

Egyre többet hallunk róla, de még mindig nem tudjuk, hogy mi ez. Azt meg végképp nem gondoljuk, hogy ránk is vonatkozhat. Vagy – másik megközelítésből – minket is fenyegethet. Márpedig a GDPR-ral minden cégnek foglalkoznia kell, akinek legalább 1 munkavállalója, vagy legalább 1 ügyfele van.

Részletek...

MM: Mennyit tudnak a magyar vállalkozások a GDPR-ról?
VE: Egy cégtulajdonos ismerősömmel beszélgettem nemrégiben adatvédelemről, és ő ezt mondta: „Fogalmam sem volt, hogy nekem ilyesmivel foglalkoznom kell. Arról sem volt fogalmam, hogy adatokat kezelek”. És a különféle felmérések azt mutatják, hogy ezzel nincs egyedül. A cégeknek nagyon sok adattal van dolguk, gondoljunk csak az ügyfelekről készített listákra, a munkavállalók különféle adataira, a felvételizők önéletrajzára, amiket őrzünk, gyakran már azt sem tudjuk miért, és még sorolhatnám. Májustól például az ilyen kósza adatok miatt hatalmas büntetéseket kaphatunk. És ez csak egy apró csepp azoknak a dolgoknak a tengerében, amelyekre ezentúl az adatvédelem kapcsán komolyan figyelni kell majd.

MM: Tényleg mindenkire vonatkozik ez a szabályozás?
VE: Én úgy gondolom, hogy gyakorlatilag az összes cégre. A mikro-, kis-, és középvállalkozásokon keresztül egészen a multi cégekig mindenkinek komolyan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. A multik valószínűleg felkészültebben néznek majd szembe a problémával, a kisebb cégek közül viszont sokan csak most döbbennek rá, hogy egyáltalán probléma van.

MM: És mekkora ez a probléma?
VE: A NAIH elnöke, Dr. Péterfalvi Attila arról beszélt egy nyilatkozatában, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat eddig „megillette egy olyan védelem, hogy első ízben nem voltak bírságolhatók. Május 25-tel (vagyis a GDPR alkalmazásával) megszűnik ez a védelem”. És az elnök úr is felteszi azt a kérdést, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások az adatvédelmi átvizsgálást „egyáltalán betervezték-e a költségvetésükbe, ha nem, akkor milyen forrást tudnak erre biztosítani?”

MM: Mit is kell másképp csinálni majd?
VJT: A GDPR az adatvédelem egészére kiterjed: többek közt szabályozni kell majd a munkahelyi ellenőrzés, az adattovábbítás, az adatgyűjtés területét, és a direkt marketing módszereket is felül kell vizsgálni az új adatvédelmi szabályok fényében. És ez rengeteg adminisztratív feladattal jár majd. Fel kell mérni a különféle területeket, a szabályzásnak megfelelővé kell tenni, majd folyamatosan ellenőrizni kell, hogy minden rendben megy-e. Hosszú „to do” listákat kell készíteni… Talán a könyveléshez lehetne leginkább hasonlítani: az adatvédelem olyan nélkülözhetetlen, sokrétű és sok adminisztrációval járó feladat lesz a cégeknél, mint most a könyvelés. A GDPR egy teljesen új szemléletet igényel, és a vállalatoknak új adatvédelmi és adatbiztonsági stratégiát kell kialakítaniuk.

MM: Mindebből úgy tűnik számomra, hogy hatalmas változás következik az adatkezelés terén.
VJT: Ez így van. Mindent újra kell gondolni, rendezni. Fel kell készülni a GDPR-ra, mert az idő múlik, a gigabírságok lehetősége pedig közeledik. A következő részben részletesen beszélünk majd arról, hogy milyen lépéseket tehetünk a felkészülés jegyében, és hogy melyek azok a területek, ahol a GDPR megfelelésnek hatalmas jelentősége van.

Eladjam a cégem?, 9. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. február

9. RÉSZ: A SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

Lassan a finisbe érkezünk a cégeladás folyamatában, és innentől, akár egy sportversenyen, felgyorsulnak az események. Feszültség, izgalom, gyors döntések: itt kell a legjobban észnél lenni. Vigyázzunk, ne sodorjon el minket a lendület, mert a szerződés előkészítésénél igaz a leginkább, hogy az ördög a részletekben bújik meg.

MM: Hol is tartunk a cégeladás folyamatában? Zajlik, vagy már le is zárult az átvilágítás, és a vevőjelölt nem vesztette el az érdeklődését. Hogyan tovább?
VJT: Ezt a betekintést hívják átvilágításnak, divatos angol nevén "due diligence-nek". Egy teljes átvilágítás általában három részből áll: pénzügyi, jogi, és tevékenységtől függően műszaki részből. Az átvilágítást a vevőjelölt szakértői végzik el, ők vizsgálják át alaposan cégünket pénzügyi, műszaki és jogi szempontból. A folyamat cégünk méretétől függően 2-4 hétig is tarthat.

Részletek...

MM: Az eladónak van ebben dolga?
VJT: Innentől kezdve a szerződés áll majd a középpontban. A felek a szándéknyilatkozat és az átvilágítás eredménye alapján elkezdik tárgyalni az eladás részletes feltételeit, azaz hogy mit tartalmazzon az adásvételi szerződés. De az első lépés, hogy tudatosítsuk magunkban a céljainkat a cég eladásával kapcsolatban: mi az, amit mindenképpen akarunk? Lehet például célunk, hogy egy bizonyos összegnél alább nem adjuk a céget, vagy hogy az eladást követően már nem akarunk részt venni a cég életében. Ha ezeket a tárgyalás során végig szem előtt tartjuk, megelőzhetjük, hogy a sok részlet között valami számunkra fontos elsikkadjon.

MM: Hogyan kezdődik a tárgyalási folyamat?
VJT: Először is szükség van egy kiindulópontra: ez a szerződésnek az ún. első tervezete. Legtöbbször ezt az ajánlattevőnk készíti el. De ha több talpon maradt vevőjelöltünk is van, akkor célszerű, ha ezt a mi jogászaink csinálják, így nem kell egyszerre több különböző tervezettel dolgoznunk. De bárki is adja az első tervezet, az az aláírás előtt még nagyon sok változáson megy majd keresztül.

MM: Mi az, aminek szerepelni kell egy cégadásvételi szerződésben?
VJT: Két dolognak mindenképpen: hogy mit és mikor adunk el, és mennyit és mikor kapunk érte. Benne van, hogy a feleknek milyen teendőik vannak még az üzlet létrejötte előtt, és az is, hogy mit garantálunk a vevőnknek a cégünkkel kapcsolatban. Minden cég más, és minden eladási folyamat különböző, így a szerződésben még egy csomó egyéb dolog is helyet kaphat.

MM: Eladóként ott kell ülnünk minden megbeszélésen, és el kell olvasnunk minden tervezetet? Hiszen a tárgyalások mellett saját cégünket sem szabad elhanyagolnunk.
VJT: Egy jó jogász rengeteg terhet levesz az ember válláról. Természetesen vannak a szerződésnek olyan üzleti kulcspontjai, például a vételár vagy bármilyen más számunkra fontos dolog, amelyet az eladó és a vevő döntéshozói közvetlenül egymással tárgyalnak meg. De ha ezekben megegyezés születik, a jogászunk feladata, hogy a szerződés szövegét érdekeink szem előtt tartásával egyértelműen megfogalmazza, úgy, hogy abból később ne legyen vita. Viszont az lényeges, hogy a végén legalább egyszer szánjuk rá az időt, hogy elolvassuk, és megértsük, hogy pontosan mit is fogunk aláírni.

MM: Van-e még valami, amivel számolnunk kell?
VJT: Az aláírást megelőzően felgyorsulnak az események, a felek egyeztetik és kitűzik az aláírás napját. Gyakran előfordul viszont, hogy az eladónak vagy a vevőnek eszébe jut még valami új. Az aláírás előtti utolsó pár nap ezért nagyon intenzív. De ez kell ahhoz, hogy az aláírás olajozottan menjen, és azt írjuk alá, amit tényleg szerettünk volna. És most itt, a legizgalmasabb résznél kell abbahagynom: legközelebb arról lesz szó, hogy elérkezik a nagy nap, és aláírjuk az adásvételi szerződést.

Eladjam a cégem?, 8. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2018. január

8. RÉSZ: AZ ÁTVILÁGÍTÁS

Ha ezt a kifejezést meghallom, mindig egy röntgengép jut eszembe. Átvilágít, és megmutatja a láthatatlan problémákat. Egy cégeladás esetében a vevőjelölt az, aki ilyen vizsgálatra „utalja be” cégünket. Itt viszont nem csak egy 10 perces vizsgálatról van szó, hanem szakértők sora dolgozik heteken keresztül, hogy felmérjék a cég állapotát.

MM: Az előző részben a vevőjelölt kifejezte komoly szándékát a cég megvételére, és ezt egy szándéknyilatkozat aláírásával pecsételte meg. Ebben a nyilatkozatban az eladónak vállalnia kellett, hogy a vevőjelöltnek betekintést enged a cég ügyeibe. Hogyan történik ez a betekintés?
VJT: Ezt a betekintést hívják átvilágításnak, divatos angol nevén "due diligence-nek". Egy teljes átvilágítás általában három részből áll: pénzügyi, jogi, és tevékenységtől függően műszaki részből. Az átvilágítást a vevőjelölt szakértői végzik el, ők vizsgálják át alaposan cégünket pénzügyi, műszaki és jogi szempontból. A folyamat cégünk méretétől függően 2-4 hétig is tarthat.

Részletek...

MM: Az eladónak van ebben dolga?
VJT: Természetesen, hiszen az átvilágítás nem csak a vevőjelölt részéről, hanem saját részünkről is jelentős erőforrásokat igényel. Az átvilágítás azzal indul, hogy a vevőjelölt elküldi nekünk a listát, hogy mire kíváncsi cégünkkel kapcsolatban. Ezek lehetnek pusztán adatok, de lehetnek a céges irataink másolatai is. Nekünk kell összegyűjteni és prezentálni a kért adatokat, dokumentumokat, aztán a tanácsadók kérdéseire is nekünk kell válaszolni.

MM: Gondolom, sokan tartanak attól, hogy az érzékeny információk illetéktelen kezekbe kerülnek. Mitől biztonságos egy átvilágítás?
VJT: A biztonság jogi záloga egy szigorú titoktartási nyilatkozat aláírattatása. De biztosíthatjuk adatainkat technikai megoldásokkal is: a kért adatokat, dokumentumokat feltölthetjük egy olyan biztonságos tárhelyre, ahol a vevőjelölt szakértői is hozzáférnek, vagy csak a dokumentum beszkennelt változatát küldjük el a szakértőknek. Kiköthetjük azt is, hogy a nagyon érzékeny iratokat kizárólag az irodánkban, ellenőrzött körülmények között lehet megtekinteni.

MM: Kötelesek vagyunk mindent odaadni, amit a szakértők kérnek?
VJT: Természetesen nem, de érdemes megengedni a vevőjelöltnek, hogy alaposan átvilágítsa a céget, még akkor is, ha egy megtalált probléma befolyásolja a vételárat. Ez olyan, mint amikor eladjuk az autónkat: ha megmutatjuk a vevőnknek a sérüléseket, nagy valószínűséggel nem fog emiatt később zaklatni minket.

MM: Akkor feltárjunk mindent?
VJT: Ez egy nehéz kérdés, amelynek megválaszolását nemcsak üzleti szempontból, de jogi szempontból is meg kell fontolni. Jogilag ügyelnünk kell például alkalmazottaink személyes adataira, vagy a szigorú titoktartáshoz kötött ügyfélszerződésekre. Ha a vevőjelölt versenytárs, üzleti szempontból is fontos, hogy feleslegesen ne adjunk ki neki például árazási információkat. Itt van még egy kritikus probléma is: a versenyhivatal árgus szemekkel figyeli, hogy a két versenytárs között nem történik-e indokolatlan információcsere, vagyis információs kartell. Óvatosságot javaslok, hiszen a személyes adatok nem megfelelő kezelésének, vagy egy információs kartellnek súlyos bírság lehet a vége.

MM: Van még valami praktikus javaslata az átvilágítással kapcsolatban?
VJT: Igen. Javaslom, tartsuk nyilván, hogy milyen adatokat, iratokat osztottunk meg a vevőjelölttel. Így, ha később probléma adódik a titoktartással kapcsolatban, vagy a vevő az eladást követően cégünk esetleges hibáit számon akarja kérni rajtunk, igazolni tudjuk, hogy a vevőjelölt a céggel kapcsolatban milyen információkat ismert meg, illetve mivel volt tisztában a vásárláskor.

MM: Tehát egy átvilágítás nem csupán a vevőjelöltnek komoly kihívás, hanem az eladónak is.
VJT: Így van. És számítsunk arra is, hogy az átvilágítással párhuzamosan már elkezdődnek a tárgyalások az adásvételi szerződésről. Ez lesz a témája a következő beszélgetésünknek.

A VJT & Partners csapata Boldog Új Évet Kíván!

A VJT & Partners csapata ezzel a rövid videóval kíván Boldog Új Évet!

Eladjam a cégem?, 7. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. december

7. RÉSZ: A SZÁNDÉKNYILATKOZAT

Az eladási folyamatnak ebben a fázisában már tényleg komolyra fordul a helyzet. Olyan ez, mint egy régimódi házasság előkészítése. A szülők előzetesen tájékozódtak egymás vagyoni helyzetéről, a fiú nyilatkozik szándékáról, és utána jönnek még a pontos egyeztetések a pénzügyekben, a dátumokban és minden további apró részletben. És még egyáltalán nem biztos, hogy házasság lesz a dologból.

MM: A cégeladás ismertetésében most ott tartunk, hogy van egy lelkes vevőjelölt, meg akarja venni a cégünket. Gondolom ennek a folyamatnak is megvan a maga koreográfiája.
VJT: Igen, ha valaki már áttanulmányozta az információs memorandumot, aztán tárgyalt a cégvezetéssel is, és lelkesedése még mindig töretlen, annak a következő lépésben írásban kell nyilatkoznia vételi szándékáról. Ezt nevezzük szándéknyilatkozatnak.

Részletek...

MM: Ha ilyen formában nyilatkozik valaki, akkor már nincs visszaút?
VJT: A szándéknyilatkozat kötelező erővel nem bír, de mégis nagy jelentősége van. Kicsit olyan ez, mint a leánykérés… még nem biztos, hogy házasság lesz belőle.

MM: Miről nyilatkozik a vevőjelölt a szándéknyilatkozatban?
VJT: A szándéknyilatkozat legfontosabb tartalmi eleme az indikatív árajánlat: azaz vevőjelöltünk nyilatkozik arról, hogy a folyamat során eddig megszerzett információk alapján mennyit hajlandó fizetni a cégünkért. Az indikatív árajánlat alapján el tudjuk dönteni, hogy érdemes-e folytatni a vevőjelölttel az eladási folyamatot, vagy annyival alacsonyabb a vevőjelölt által megjelölt vételár az általunk elképzeltnél, hogy nincs értelme folytatni a tárgyalásokat. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több vevőjelölttől is kapunk szándéknyilatkozatot, úgy az azokban foglalt indikatív árajánlatok alapján el tudjuk dönteni, hogy melyik vevőjelölttel folytassuk a tárgyalásokat.

MM: A pénzügyi dolgok mellett még miről szól a szándéknyilatkozat?
VJT: A szándéknyilatkozatban írja le a vevőjelölt többek közt azt is, ha valamilyen előfeltételhez köti a vételi szándékát. Például, ha csak a cég termelő eszközeire van szüksége, úgy gyakran kérik a vevők, hogy az ingatlanok az adásvételt megelőzően kerüljenek ki a cég vagyonából.

MM: És ha egyszerre több vevő is szeretné megvenni cégünket?
VJT: A szándéknyilatkozatban a vevőjelölt általában kéri azt is, hogy ha az eladó vele folytatja a további tárgyalásokat, úgy egy 2-3 hónapos időszakra kapjon kizárólagosságot, tehát ebben az időszakban az eladó ne tárgyaljon érdemben más érdeklődőkkel a cégeladásról.

MM: A szándéknyilatkozatban meghatározzák a legfontosabb határidőket is?
VJT: Természetesen, hiszen az eladónak tudnia kell, hogyan kalkuláljon. A szándéknyilatkozat tartalmazza a vevőjelölt által javasolt tranzakciós ütemtervet, vagyis azt, hogy a folyamat további lépései milyen határidőkkel valósuljanak meg.

MM: Ha a szándéknyilatkozat alapján van olyan vevőjelölt, akivel az eladó szívesen folytatná a tárgyalásokat, hogyan lépjünk tovább?
VJT: Ha van olyan vevőjelölt, akivel a szándéknyilatkozata alapján látjuk a lehetőséget egy számunkra előnyös tranzakcióra, úgy tényleg élesbe fordul az eladási folyamat. A következő komoly feladat a vevőjelölt által kért részletes pénzügyi, jogi és üzleti átvilágítás lebonyolítása lesz. Erről beszélünk legközelebb.

Eladjam a cégem?, 6. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. november

6. RÉSZ: MIT SZÓLNAK A VEVŐJELÖLTEK?

Nem egyszerű megtalálni az igazit. Ez a mondás itt is helyénvaló, hiszen a vevőjelöltek között először is meg kell találni azokat, akiknek valóban „komoly szándékai vannak”. Ez az út vezet aztán oda, hogy rátaláljunk az igazi VEVŐRE.

MM: Hogyan kezdjünk hozzá a „komoly szándékú” vevőjelöltek megtalálásához?
VJT: Az eladó és a tanácsadói csapat egy „teasert” állít össze, amelyet „one pagernek”, vagyis „egyoldalasnak” is neveznek, mivel egyetlen oldalban foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat a cégünkről. A cég neve itt még nem jelenik meg. Ez egy kedvcsináló, egy lényegre törő összefoglaló, mely alapján a vevőjelölt el tudja dönteni, hogy bármilyen mértékben érdekli-e a cégünk megvételének lehetősége. Az összefoglaló tényleg csak a legfontosabb információkat tartalmazza: benne van, hogy a cég melyik iparágban, azon belül pontosan melyik szegmensben tevékenykedik, tartalmaz egy rövid leírást a leglényegesebb gazdasági adatokról, valamint bemutatja, hogy a vevő számára miért lehet előnyös a cég megvétele. A tanácsadói csapat ezt a teasert minden potenciális vevőnek elküldi.

Részletek...

MM: Gondolom, lesznek jó páran, akik ezután is érdeklődnek és még többet szeretnének tudni a cégünkről.
VJT: Ez az első szűrő. Aki valamennyire is érdeklődik a cégünk iránt, és többet szeretne tudni rólunk, annak egy titoktartási nyilatkozatot kell aláírnia. Ebben a lehetséges vevő vállalja, hogy az adásvételi folyamat alatt az eladótól és tanácsadóitól kapott információkat csak az adásvételi tranzakció céljára használja, és ezeket nem tárja fel harmadik személyeknek.

MM: Ezután mindent feltárunk a vevőjelöltnek, vagy még itt sem mondunk el mindent?
VJT: Miután kézhez kaptuk az aláírt titoktartási nyilatkozatot, tanácsadónk egy újabb tájékoztató anyagot küld az érdeklődőnek, az információs memorandumot. Ez a 15-30 oldalas dokumentum sokkal konkrétabb és részletesebb az egyoldalas teaser-nél, feltárja a cég kilétét, bemutatja a tevékenységét, piaci pozícióját, főbb pénzügyi adatait és a jövőre vonatkozó terveit. Ennek alapján a vevőjelöltek már megalapozottan el tudják dönteni, hogy tényleg érdekli-e őket a cégünk megvásárlása, és áldoznak-e további erőforrásokat a lehetőség alapos megvizsgálására.

MM: Tegyük fel, hogy a vevőjelölt lelkes, és tovább akar menni. Mi szokott történni ezután?
VJT: A vevőjelöltek az információs memorandum áttanulmányozását követően sokszor igényt tartanak egy személyes találkozóra az eladóval és a cég menedzsmentjével. Ezen a találkozón egyrészt személyes benyomásokat szerezhetnek a vezetésről, másrészt személyesen tisztázhatnak olyan kérdéseket, melyek az információs memorandum alapján merültek fel. Ezek a személyes interjúk nagy jelentőséggel bírnak, és itt a tanácsadóknak is fontos szerep jut. Ők a tudói annak, hogy mely kérdéseket és milyen részletességgel érdemes most megválaszolni, és melyek azok a kérdések, amelyekre az eladónak csak egy indikatív árajánlat megtételét követően célszerű válaszolnia.

MM: És utána már tényleg nyilatkoznia kell a vevőjelöltnek?
VJT: Így van, a következő lépés az indikatív árajánlatot is tartalmazó szándéknyilatkozat megtétele, de erről majd legközelebb fogunk beszélgetni.

Eladjam a cégem?, 5. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. október

5. RÉSZ: KI LESZ A VEVŐ?

Ki az, akinek igazán kell a cégem? Aki a legjobban értékeli? Aki a legtöbbet hajlandó áldozni rá? Szakmabeli? Külföldi? Vagy valakinek csak befektetés céljából kell? Ilyen, és hasonló kérdések vetődnek fel a cégeladásnak ebben a szakaszában. És miért ez a nagy izgalom? Mert nemsokára belép a harmadik szereplő a folyamatba, a VEVŐ.

MM: Elevenítsük fel röviden, hogyan jutottunk el eddig a pontig.
VJT: Az eddigiekben igazából felkészültünk arra, ami most következik: eldöntöttük, hogy hajlandók vagyunk eladni a cégünket, tanácsadóink segítségével felmértük cégünket és kijavítottuk az ésszerűen kijavítható hibákat, majd kialakítottuk az elképzelésünket az eladási árról. Megtettük az előkészületeket: van már eladónk, van egy határozott elképzelésünk a vételárról, már csak a vevő hiányzik. Itt már tényleg élesbe fordul a cégeladás.

Részletek...

MM: Mekkora szerepe van ebben a folyamatban a tanácsadóknak?
VJT: Ez ismét egy olyan szakasz, ahol nagy szerepet játszik tanácsadóink piacismerete, tájékozottsága, tapasztalata és szakértelme. A tanácsadó egy részletes iparági elemzést folytat le, amelynek során azonosítja azokat a cégünk iparágában tevékenykedő vállalkozásokat, amelyek számára érdekes lehet a mi cégünk megszerzése. Ebben a körben a tanácsadók a hazai és a külföldi versenytársakat is elemzik, mindegyiknél definiálják, hogy miért lehet érdekes számukra a mi cégünk. Mi lehet a „sztori” a potenciális vevők számára, ami miatt akarhatják a cégünket?

MM: Melyek a leggyakoribb „sztorik”?
VJT: Egy „sztori” lehet például, hogy a cég megszerzésével a vevőnek lehetősége nyílik egy új piacra belépni vagy egy új gyártó kapacitást megszerezni, de lehet erős versenytárs kiiktatása, új brand megszerzése, vagy profitabilitás növelése gyártási/logisztikai/értékesítési szinergiák kihasználásával. De az is lehet, hogy egy külföldi játékos a mi cégünk megvételével akar megjelenni a magyar piacon. Minden ilyen üzletben egy-egy külön „sztori” rejlik.

MM: A cégtulajdonos mivel segítheti elő az ideális vevő megtalálásának folyamatát?
VJT: Természetesen az eladó cégtulajdonosnak fontos szerepe van a potenciális vevők felkutatásában, hiszen – főleg ha operatívan is részt vesz a cég működtetésében – mélyreható és részletes információi vannak az iparági résztvevők pozíciójáról, erősségeiről, gyengeségeiről és lehetséges motivációiról. Aztán a tanácsadók és a cégtulajdonos összeadják a tudásukat, és a két forrásból összerakott információk alapján kialakul egy lista a valószínűleg érdeklődő iparági résztvevőkről. Mindegyiknél a „sztorival” együtt, hogy kit mi érdekelhet leginkább a cégünkben.

MM: Csak szakmabeliek jöhetnek szóba, mint vevő?
VJT: Lehetséges, hogy nem csak az iparági szereplőket, a „szakmai vevőket” érdekelheti a cégünk, hanem az iparágban jelen nem lévő, de abban potenciált látó ún. pénzügyi befektetők is láthatnak fantáziát cégünk megvásárlásában. Ebben a körben ki kell emelni a private equity alapokat, amelyek szívesen vásárolnak olyan vállalatokat, amelyekben jelentős és viszonylag rövidtávon kiaknázható növekedési potenciált látnak. A pénzügyi befektetők nem ismerik az iparágat abban a mélységben, mint egy szakmai vevő, ezért legtöbbször a cégvásárlást követő időszakban is számítanak az eladó munkájára. Tanácsadóink ezeket a pénzügyi befektetőket is felkutatják, és hozzáteszik a lehetséges vevők listájához.

MM: Ez a lista most már elég hosszúnak tűnik…
VJT: Igen, ez a lista akkor jó, ha abban minden szóba jöhető vevőjelölt szerepel. Ezt a listát aztán részletesen átbeszéli a tanácsadói csapat és a cégtulajdonos azért, hogy minden szempontot figyelembe véve össze tudjanak állítani egy olyan listát, melynek szereplőit aztán a tanácsadó később ténylegesen megkeresi.

MM: És ha valamelyik vevőjelölt izgalmasnak találja cégünket?
VJT: Akkor megkezdődhet a fokozatos közeledés. Ennek a lépéseiről fogunk legközelebb beszélgetni.

Eladjam a cégem?, 4. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. szeptember

4. RÉSZ: MENNYIT KÉRHETEK A CÉGEMÉRT?

Elérkeztünk a cégeladás egyik legizgalmasabb részéhez. Feltártuk és kijavítottuk a hibákat, cégünket kívánatossá tettük, most rajta a sor, hogy megmutassa, mit tud a piacon. Kezdődik a megmérettetés! Ebben a szakaszban a legfontosabb és legtöbb átgondolást igénylő feladat, hogy milyen összeget akarunk kapni a cégünkért.

MM: Hogyan határozzuk meg az eladási árat?
VJT: Minden cégtulajdonosnak van egy első elképzelése arról, mennyi pénzért hajlandó megválni a cégétől. Miután belevágunk a cégeladási folyamatba és tanácsadóink segítségével alaposabban megismerjük a cégünket, már tisztábban látjuk az erősségeit, gyengeségeit. Ekkorra már kialakul bennünk egy határozottabb elképzelés arról, hogy mennyit kérjünk a cégünkért. De a reálisan elérhető eladási ár megítéléséhez szinte minden esetben szükség van a tanácsadó csapatunk szakértelmére. Az ő feladatuk itt az, hogy megmondják nekünk, reálisan mennyit hajlandó egy vevő fizetni a cégünkért. A tanácsadó csapat piacismeretének és tapasztalatának köszönhetően a legtöbb iparág esetében jól meg tudja határozni azt az értéktartományt, melyben a cég értéke mozog.

Részletek...

MM: Van valami megfogható dolog, amiből a szakemberek kiindulnak az eladási ár kialakításakor?
VJT: Az eladási ár meghatározásának alapjául az esetek döntő többségében a cég eredménye (EBIT / EBITDA) vagy a cég éves árbevétele szolgál. Esetleg mindkettő, tehát az eredmény és az árbevétel is. Fontos kérdés, hogy a cég milyen iparágban tevékenykedik, mert az egyes iparágakra vonatkozóan bevett standardok vannak a vételár kiszámításának módjára.

MM: Miért jó, ha tisztában vagyunk a lehetséges eladási árral?
VJT: Ez több okból is jó. Ha már a folyamat elején van egy szakemberek által reálisan elérhetőnek tartott eladási ár, és ez nagyon nem egyezik a mi elképzeléseinkkel, még mindig eldönthetjük, hogy egyáltalán belevágunk-e az idő és költségigényes eladási folyamatba. De ha tulajdonosként vonzónak találjuk az elérhető ártartományt, és az eladás mellett döntünk, a megfelelően átgondolt vételár elképzelés mindenképpen egyik záloga lesz majd a jó eladásnak. Minden cégeladásnál stratégiai jelentőségű kérdés, hogy az eladónak legyen egy jól megalapozott elképzelése arról, mennyit hajlandó reálisan fizetni egy vevő a cégéért. Erre alapozva tudjuk kialakítani a lehetséges vevőkkel folytatott legjobb kommunikációt és végeredményben elérni a lehető legmagasabb eladási árat.

MM: Ha már itt tartunk, beszéljünk a vételár kifizetési struktúrákról is. Érdemes még az eladás előtt végiggondolnunk, hogyan jutunk majd hozzá a cégünkért kialkudott vételárhoz?
VJT: Valóban érdemes előzetesen átgondolni, milyen vételár kifizetési struktúrákkal lennénk elégedettek. Tudnunk kell, hogy nagyon változatosak a vételár kifizetésére vonatkozó struktúrák. Az esetek egy részében egy egyösszegű, meghatározott vételár alakul ki a tárgyalások végére, amelyből esetenként egy rész visszatartásra kerül és azt a vevő csak egy későbbi időpontban fizeti majd ki. Más esetben eleve több részletben történik a meghatározott vételár kifizetése, igazodva ahhoz, hogy a cég teljes tulajdonának átruházása is több részletben történik. De vannak olyan esetek is, amikor a vevő és az eladó a vételárnak csak egy részét határozzák meg konkrétan, míg a vételár egy másik része a cég jövőbeni pénzügyi teljesítményéhez igazodóan kerül majd kiszámításra egy előre egyeztetett számítási módszer alapján.

MM: Mikor már meghatároztuk a célként kitűzött eladási árat, mi lesz a következő feladat?
VJT: Ebben a szakaszban már kezd igazán komolyra fordulni a dolog. Meg kell találnunk azokat a lehetséges vevőjelölteket, akik a legjobb árat fizethetik a cégünkért. Erről beszélgetünk majd a következő alkalommal.

Eladjam a cégem?, 3. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. július

3. RÉSZ: TEGYÜK KÍVÁNATOSSÁ CÉGÜNKET!

A mi cégünk a mi gyerekünk. Nekünk mindenképpen szép, de vajon milyennek látja egy lehetséges vevő? Az előző részben megállapítottuk, hogy kell egy hozzáértő, szakemberekből álló tanácsadó csapat, aki a tulajdonossal vállvetve küzdi végig a cégeladás nehéz folyamatát. Most pedig arra keressük a választ, hogy mit tehetünk azért – megbízható csapatunkkal együttműködve –, hogy cégünk még kívánatosabbnak tűnjön a vevő szemében?

MM: Hogyan kezdjünk hozzá? Mi az első lépés?
VJT: Talán furcsán hangzik, amit mondok, de először is alaposan meg kell ismernünk a saját cégünket. Vitathatatlan, hogy a cégtulajdonosok ismerik a cégük erősségeit és gyengéit, tudják, miben felelnek meg a szabályoknak és miben nem. De vajon tisztán látnak-e minden részletet? Tapasztalataim szerint minden cégnél vannak olyan rejtett, láthatatlan problémák illetve hiányosságok, amelyekről maga a cégtulajdonos sem tud. A vevő viszont felfedezheti ezeket egy átvilágítás során. Ahhoz, hogy jó eladási stratégiát tudjunk kidolgozni, pontosan tudnunk kell, hogy mit adunk el.

Részletek...

MM: Hogyan derülhet időben fény a számunkra ismeretlen tényezőkre?
VJT: Ebben tud segíteni a jó és megbízható tanácsadó csapat. Első lépésben összeállítanak egy kérdéslistát, amely magát a céget, illetve a cég működését és környezetét tárja fel. A kérdések megválaszolása sok időt, komoly átgondolást és odafigyelést igényel. Az áldozat nem hiábavaló; a kérdések megválaszolásával olyan új tudásra és belátásra tesz szert a cégtulajdonos, amely eredményesen kamatoztatható mind az eladási, mind pedig a működtetési folyamatban. A második lépés a közös munka. Itt mutatja be a cégtulajdonos a tanácsadó csapatnak a cég működési folyamatait, a működés piaci körülményeit, valamint a pozitív piaci trendeket és a nehézségeket. Itt tárulnak fel igazán a rejtett, eddig láthatatlan részletek, amelyek döntő hatással lehetnek az eladás sikerére. E közös munka során jön, jöhet létre az a nézőpontváltás, amely az eladót képessé teszi arra, hogy a vevő szemével lássa a céget, és friss szemmel nézzen rá az eladást segítő és akadályozó elemekre.

MM: Mit kezdjünk a feltárt hibákkal? Javítsuk ki mindet?
VJT: Minél hibátlanabb egy áru, annál többet lehet érte kérni és kapni – és persze annál kívánatosabb is. Ha tudom, hogy hol vannak problémák, akkor lehetőségem van arra, hogy orvosoljam is azokat. Természetesen az ésszerűség határain belül. Érdemes arra is gondolni, hogy a vevő alaposan meg fogja vizsgálni, és át fogja világíttatni az egész céget. Jobb, ha nem ő látja meg először a hibákat. És ha a vevő az átvilágítás során nem talál lényeges problémákat, az jelentősen növeli cégünk kívánatosságát. A vevő, aki komolyan meg akarja venni, hajlandó magasabb árat is fizetni.

MM: Ha jobban megismerjük a cégünket – gondolom –, jobban el is tudjuk adni?
VJT: Természetesen így van. Az, hogy kiküszöböltük a kiküszöbölhető hibákat, és most már pontosan ismerjük cégünk erősségeit és lehetséges gyengéit, egy nagyon jó kiindulási alap az eladáshoz. Ez azonban még nem elég. Fontos, hogy ne úgy tekintsünk a cégünkre, mint a saját gyermekünkre – tehát elfogultan és szemellenzősen. Tudnunk kell a vevő szemével is ránézni a cégre – vagyis tárgyilagosan és teljes körűen. Értenünk kell azt is, hogy mit kereshetnek a vevők, mit tekinthetnek értéknek a cégben. Így tudjuk éppen azokat az értékeket kidomborítani, amit a leendő vevő fontosnak tart. És ha mindezeket végiggondoltuk, reálisabban látjuk majd azt is, hogy mennyit kérhetünk a cégünkért. Erről fogunk beszélgetni a cikksorozat következő részében.

Eladjam a cégem?, 2. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. június

2. RÉSZ: KELL EGY CSAPAT!

Hogyan kezdjünk hozzá a cégeladáshoz? Minarik Ede örökzöld mondását idézve: Kell egy csapat! És nem csak a focihoz, hanem a cégeladáshoz is. Cikksorozatunk első része: „Mi adhat okot a cég eladására?”, azzal foglalkozott, hogy mikor érdemes eladni egy céget. Mostani beszélgetésünk pedig a döntés utáni első lépést tárgyalja: miért van szükség egy jó csapatra ahhoz, hogy sikeresen eladjuk a cégünket?

MM: Legutóbb ott fejeztük be a beszélgetést, hogy eldöntöttük: eladjuk a céget. De hogyan kezdjünk hozzá?
VJT: Egy sikeres cégeladáshoz elsősorban hozzáértés és ráfordított idő kell. A magánvállalkozások esetében egészen ritka, hogy a tulajdonosi körön vagy akár a cégen belül van olyan speciális szakértelem és többlet erőforrás, amelyre támaszkodva biztonsággal és jó eredménnyel levezényelhető egy cégeladás. Azoknál a sikeres cégeladásoknál, amelyeknek résztvevője voltam, mindig kulcsszerepet kaptak a külső tanácsadók. Tapasztalatom szerint a sikeres cégeladás a megfelelő tanácsadók megtalálásával kezdődik.

Részletek...

MM: Tanácsadók nélkül nem is érdemes belevágni?
VJT: Egy cégeladás időigényes folyamat. Már a cég vezetése is egész embert kívánó feladat, és a cégeladás elindításával nem áll meg az üzlet. Sőt, ahhoz, hogy sikeres legyen a cégeladás, a cégnek legalább olyan jól kell teljesítenie az eladási folyamat alatt, mint korábban. Mivel nem tudjuk megtöbbszörözni magunkat, szükségünk van mások segítségére. És ha már bevonunk másokat, annak akkor van értelme, ha pontosan azt a kompetenciát kapjuk tőlük, ami a sikeres cégeladáshoz kell.

MM: Pontosan mit várhatok, mit kaphatok a tanácsadóimtól?
VJT: A jó tanácsadótól elsősorban szaktudást, tapasztalatot és – ami talán a legfontosabb ¬– biztonságot várhatok. Ő a cégeladási „iparág” avatott ismerője. Tudja, hogyan lehet megtalálni a jó vevőt, kialkudni a jó eladási árat, kitárgyalni a jó adásvételi szerződést, és biztonságosan levezényelni az egész cégeladási folyamatot. Ezt mind elvárhatjuk a tanácsadóinktól. A jól megválasztott tanácsadói csapat garancia arra, hogy a legtöbbet hozzuk ki a cégeladásból. És azt se felejtsük el, hogy a vevők mindig komoly tanácsadói csapattal dolgoznak. Ha az eladói oldalon is jól megválasztott csapat van, az végül is többszörösen megtérül az eladónak.

MM: Elmagyarázná ezt pontosabban?
VJT: Az eladó tanácsadói a cégeladás folyamatát eleve úgy építik fel, hogy annak minden lépése az eladó számára legyen optimális. A lehető legnagyobb mértékben kiszűrik azokat a kockázatokat, amelyek a cégeladás megvalósulását veszélyeztethetik, vagy az eladási árat negatívan befolyásolhatják. Emellett van még egy fontos előnye a szakértői csapatnak: ha a vevő azt látja, hogy a másik oldalon komoly szakértők vannak, akkor nem is próbálkozik olyan – az eladó számára kedvezőtlen – árazással vagy struktúrával, amellyel egy „laikus” eladónál esetleg kísérletet tenne.

MM: Bízzak tehát mindent a tanácsadóimra?
VJT: A jó tanácsadó nagy segítség, de a tulajdonos elkötelezett és aktív részvétele nélkül nincs sikeres cégeladás. A tulajdonosnak kell meghatároznia a célokat, meghoznia a stratégiai döntéseket, de ezek előkészítésében proaktívan részt vesznek a jó tanácsadók. A tanácsadók előkészítik a döntéseket, bemutatják a különböző lehetőségeket, de a lényeges kérdésekben végül a tulajdonos dönt. És ahhoz, hogy a tulajdonos jó döntéseket tudjon hozni, tevékenyen benne kell élnie az eladási folyamatban. Hogy ez időben mit jelent? Az eladónak nem kell minden nap foglalkoznia a cégeladással, azonban vannak olyan intenzív időszakok a cégeladási folyamatban, amikor sokat kell együtt dolgozni és együtt gondolkozni a tanácsadókkal. Ez a csapatmunka kell ahhoz, hogy megalapozott és jó döntések születhessenek.

MM: Tudna mondani példát egy ilyen intenzív időszakra?
VJT: Például intenzív együttgondolkodást igénylő feladat annak a kidolgozása, hogy hogyan tegyük a lehető legkívánatosabbá a cégünket. Erről a témáról beszélgetünk majd legközelebb.

Eladjam a cégem?, 1. rész

VJT & Partners: Eladjam a cégem?

Dr. Varga János Tamás // Műszaki Magazin // 2017. május

Műszaki magazin - 2017 május

Az üzleti élet kiszámíthatatlan, jól tudja ezt minden cégtulajdonos. Bármi megtörténhet. Vannak jó időszakok, és persze vannak rosszabbak is; adódhat olyan helyzet is, hogy a puszta versenyben maradás csak részleges vagy teljes tulajdonosváltással oldható meg. Az eladás gondolata akkor is felmerülhet, ha a fiatalabb generáció már nem akarja továbbvinni az üzletet, az idősebb pedig már a visszavonulásra gondol. De az is előfordulhat, hogy valaki az élet más területén akar újat alkotni. És akkor jön a kérdés: akkor most eladjam a cégem? A MM új cikksorozata egészében és részleteiben is bemutatja a cégeladás folyamatát.

Szakmai partnerünk dr. Varga János Tamás ügyvéd, a VJT & Partners Ügyvédi Iroda vezetője, aki az elmúlt húsz évben több mint 60, zömében külföldi vállalkozások tulajdonszerzésével megvalósult cégeladási folyamatot vezényelt le.

1. RÉSZ: MI ADHAT OKOT A CÉG ELADÁSÁRA?

MM: Magyarországon a műszaki fejlesztő és gyártó vállalkozások nagy része versenyképes. Ezeket magyar magánvállalkozók alapították, építették fel és működtetik jelenleg is. Mikor gondolkozik el egy cégtulajdonos azon, hogy eladja a cégét?
VJT: Minden cégeladás egyedi, de vannak tipikusnak mondható alaphelyzetek is.
Van, amikor a piaci környezet ébreszti rá a cégtulajdonost, hogy jó döntés lehet eladni a céget. Például, ha a verseny olyan fejlesztéseket, olyan többlet erőforrások bevonását igényli, amelyeket a cég tulajdonosa már nem akar, vagy nem tud vállalni.

Részletek...

Persze lehet, hogy nincs semmilyen kényszerítő körülmény, a cég egyszerűen olyan jó piaci pozícióban van, hogy meg akarják venni. Egy másik tipikus helyzet a cég belső viszonyaiból jöhet létre. Például a vállalkozás atyja és felépítője elfáradt, vagy esetleg mással akar foglalkozni, és át akarja adni a cégvezetést, de nincs kinek.

MM: Van olyan helyzet is, amikor a cégvezető már a cég megalapításakor azt tervezi, hogy felépíti a céget, és aztán pár év múlva eladja?
VJT: Vannak olyan iparágak, ahol ez teljesen tipikusnak mondható. A hagyományos műszaki iparágak fejlesztéssel és gyártással foglalkozó cégeinél azonban nem jellemző az alapítást követő gyors tulajdonosváltás. Itt az évtizedek alatt felhalmozott és folyamatosan fejlesztett szaktudáson és gyártástechnológián alapuló megbízhatóságon van a hangsúly, nem pedig a minél gyorsabb technológiai váltáson. A gyártásban általában évtizedekre van szükség ahhoz, hogy olyan piaci értékre tegyen szert a vállalkozás, amely megfelelő eladási árat jelent a cégtulajdonos számára.

MM: A cégeladás után az alapító tulajdonos azonnal kiszáll a cégből, és az új tulajdonos az egész céget azonnal saját kezébe veszi?
VJT: Manapság nagyon ritka, hogy a régi tulajdonost a cégeladás napján látják utoljára a cégben maradó kollégák. A vevő jellemzően az eladást követő 6 – 18 hónapos átmeneti időszakban kifejezetten igényt tart a céget korábban vezető cégtulajdonos munkájára és tapasztalatára. Ennek mértéke nagyon változó, és például attól is függ, hogy az iparágban járatos vevő veszi–e meg a céget, és van–e a vevőnek tapasztalata, helyismerete Magyarországon.
Lehetséges, hogy a vevő az átmeneti időszakban a cég operatív vezetését kéri a korábbi tulajdonostól, de az is lehet, hogy egy éppen futó projekt levezénylését kéri még, vagy csak konzultációs lehetőségre tart igényt.
Az is megszokott, hogy a vevő nem egyszerre veszi meg, és fizeti ki a cég 100%–át, így az átmeneti időszak is hosszabb lehet. Jellemző, hogy a vevő első lépésben csak egy többségi tulajdonrészt vesz meg, így a korábbi cégtulajdonos kisebbségi tulajdonosként átmenetileg még bent marad a cégben. És természetesen olyan eset is van, hogy a vevő nem a teljes céget veszi meg, és a régebbi tulajdonos hosszabb távon bent marad a cégben.

MM: Azt gondolom, sikerült körbejárnunk a cégeladás alapvető kérdését. Mivel folytatjuk legközelebb?
VJT: Ha megszületett a döntés az eladásról, akkor már csak az a kérdés, hogyan kezdjünk neki az eladásnak? Erről fogunk legközelebb beszélgetni.

Ügyfelek dicsérete a Chambers Europe 2017 oldalain

Ha május, akkor Chambers Europe értékelés: a rangos nemzetközi szakkiadvány mélyrehatóan beszélgetett jogászainkkal, és ügyfeleink véleményét is kikérte irodánkról. És a végén arra jutott, hogy a legrangosabb irodák között ajánl minket.

Kitűnő ajánlást kaptunk többek között a társasági jog területén.
„A VJT & Partners egyre fontosabb szerepet játszik a hazai vállalatfelvásárlási piacon” – írja irodánkról a Chambers Europe. –   „Az iroda jogászai gyakran működnek együtt nemzetközi ügyvédi irodákkal, és így jelentős tapasztalatuk van határon átnyúló tranzakciók hazai vonatkozású ügyleteiben is.”
„A csapat kiváló üzleti érzékkel rendelkezik, pragmatikus és precíz megközelítéssel dolgozik, értékes és jól érthető tanácsokkal támogatja ügyfeleit. Az ügyvédjelöltek hatékonyan segítik az ügyvédek munkáját, és nagyon figyelnek a határidők betartására.”

Részletek...

Az iroda vezető partnerét, Varga János Tamást, valamint Csernus Zoltánt külön is kiemeli a kiadvány:
„Varga János Tamás neve már ismerősen cseng a hazai vállalatfelvásárlási piacon. Széleskörű szakértelmének, racionális, nyitott gondolkodásának és professzionalizmusának köszönhetően rendkívül gyorsan átlátja az ügyeket. Nagyon gyakorlatiasan gondolkozik.”
„Csernus Zoltán még a legbonyolultabb ügyeket is gyorsan és hibátlanul megoldja. Egyértelmű tanácsokkal segíti az ügyfelek munkáját.”

Irodánkat a Chambers Europe a munkajog területén is a legrangosabb irodák között ajánlja.
„Az ügyfélközpontú csapat kimagasló munkajogi tapasztalata professzionális hozzáállással párosul” – idézi a kiadvány ügyfeleink lelkesedését. – „Mivel teljesen otthon vannak a munkajog területén, gyors és részletes választ adnak a felmerülő kérdésekre. Rugalmasan gondolkoznak és mindig rendelkezésre állnak, egyszóval kitűnő szolgáltatást nyújtanak.”
A munkajogi csapat vezetőjéről, Csernus Zoltánról, valamint Varga János Tamásról külön is szól a kiadvány:
„Zoltán rendkívül hozzáértő és készséges ügyvéd, aki kiválóan átlátja az ügyfelek jogi és üzleti igényeit.”
„János Tamás rendkívül ügyfél-központú, magasan képzett a munkajogi perek területén, és emellett briliáns szervező is.”

A Chambers Europe ajánlja irodánkat telekommunikációs, médiajogi és technológiai területeken is.
A csapat nevét színvonalas tranzakciók sora fémjelzi. Az előkelő ügyfélkör, mely mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldalon jelen van, nagyra értékeli adatvédelmi és reklámjogi területen nyújtott tanácsainkat.
„A legjobb technológiai csapat a piacon!” – idézi a Chambers Europe ügyfeleink véleményét. – „Mindig készek arra, hogy a problémákat átgondolva személyre szabott válaszokat adjanak a kérdésekre.”
„Igazi specialisták dolgoznak itt a technológia, az internet és az adatvédelem minden területén. Az ügyvédek rendszeresen együttműködnek nagy nemzetközi irodákkal, melynek köszönhetően a határokon túl is otthonosan mozognak.”

További információ ide kattintva érhető el.

A VJT & Partners biztosan tartja a helyét a legjobb ügyvédi irodák között!

Idén is a hazai vezető ügyvédi irodák közé sorolta irodánkat a Legal 500, a világ egyik legrangosabb jogi irodákat rangsoroló kiadványa. Az elismerés nem csupán a vállalatfelvásárlás és munkajog területekre vonatkozik, hanem az iroda más jogi területeire is kiterjed.

Legal 500 2017

„Igazi szakemberekből álló, szervezett, pontos és megbízható csapat” – ecseteli ügyfeleink elégedettségét a Legal 500 a vállalatfelvásárlás területén. A főként határokon átnyúló ügyekre specializálódott csapat egyik kulcsembere Lovretity András, akinek elsősorban elmélyült tudását dicsérik az ügyfelek. Ezen a jogterületen Varga János Tamásról, Csernus Zoltánról és Hacsi Gáborról is elismerően szól a kiadvány.

„Ez az egyedülálló csapat széleskörű tapasztalattal rendelkezik a munkajog területén is. A jogászok mélyreható tudását nagyfokú rugalmasság egészíti ki” – írja a rangos szakkiadvány munkajogi csapatunkról. – „Az ügyvédek mindig rendelkezésre állnak, gyors és részletes választ adnak a felmerülő kérdésekre”. Ezen a területen Varga János Tamást és Csernus Zoltánt külön is kiemeli a kiadvány. Zoltánt a foglalkoztatási jogviták kapcsán is dicsérik ügyfeleink: „Csernus Zoltán nagyon magabiztos és aktív a bírósági tárgyalásokon. Az általa vezetett csapat eltökélt, hatékony és keményen dolgozik.”

Részletek...

A Legal 500 értékelése bizonyítja, hogy csapatunk kitűnően megállja a helyét adatvédelmi és IT területeken is: „Az ügyvédek gyorsan, hatékonyan dolgoznak, és kreatívak a megoldásban.” A kifejezetten erős csapat vezetője Varga János Tamás, aki egyben a Google tanácsadója „right-to-be-forgotten” ügyekben. Ezen a területen Hacsi Gábort is külön kiemeli a kiadvány.

Végül az ingatlan és építőipar területén három jogászunkról is kitűnő vélemény formálódott: „Hacsi Gábor rátermettségét tökéletesen kiegészíti Varga János Tamás üzleti szemlélete, Lovretity András pedig ingatlanügyekben szerzett széleskörű tapasztalatát adja bele a csapatba.”

„A Legal 500 idén is a legjobb nemzetközi és a hazai ügyvédi irodák közé sorol bennünket. Nagyon örülök ennek az elismerésnek!” - tette hozzá Varga János Tamás, az iroda alapító ügyvédje. – „És azt is tudom, hogy továbbra is fejlődni kell.”

További információ ide kattintva érhető el.

A Chambers Global ismét magasra értékelte irodánkat

A Chambers Global 2017 ismét magasra értékelte irodánkat a társasági jog és a vállalatfelvásárlási jog területén. Varga János Tamást és Csernus Zoltánt egyénileg is kiemelte a szakkiadvány.

A Chambers Global sok szempontot figyelembe véve rangsorolta irodánkat, amelyek közül az egyik legfontosabb szempont ügyfeleink véleménye irodánk jogi szolgáltatásáról. Az előkelő értékelés alapján bátran állíthatjuk, hogy ügyfeleink az iroda társasági jog és vállalatfelvásárlás területeken végzett munkáját a vezető nemzetközi ügyvédi irodákkal azonos színvonalúként ismerik el.

„Varga János Tamás széleskörű szakértelmének köszönhetően folyamatosan növeli elismertségét a vállalatfelvásárlások területén” – írja a szakkiadvány. - „János Tamás gyakorlatias, logikusan gondolkodik, és mindig átlátja az összefüggéseket. Igazi szakember, aki érti az üzleti szempontokat is”.

Részletek...

A Chambers Global idén először Csernus Zoltánt is kiemelte társasági jog kategóriában. „Zoltán pontos instrukciókat és hasznos tanácsokat ad. A legbonyolultabb ügyekben is gyorsan és hibátlanul dolgozik” – idézi a szakkiadvány ügyfeleink véleményét.

További információk az alábbi linken érhetők el.

A VJT & Partners Boldog Kakas Évet kíván!

A „hallgatás – beleegyezés” elve a versenyjogban

Dr. Kőszegi Laura, Dr. Hacsi Gábor // origo.hu // 2017. február 28.

Az üzleti életben megszokott, hogy az azonos gazdasági ágazatban tevékenykedő cégek vezetői időről-időre leülnek egymással beszélni a jó üzleti kapcsolatok fenntartása érdekében. Ezek a találkozók azonban komoly veszélyt rejthetnek magukban. Egy jó hangulatú ebéd közben is előfordulhat, hogy a beszélgetés egy versenyellenes megállapodásra terelődik, és ha valaki ezt cégvezetőként csak végighallgatja, máris kartell résztvevőjévé válhat. Ilyen esetben a Versenyhivatal akár több száz milliós büntetést is kiszabhat – hívta fel a figyelmet dr. Kőszegi Laura, a VJT & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.

Részletek...

Amiről mindenki tud

A cégek képviselői általában tudják, hogy amennyiben üzletpolitikájukat összeegyeztetik a versenytársaikéval, versenyellenes megállapodást, vagyis kartellt kötnek egymással. Egy ilyen cselekedet mindenképpen jogellenes, és a Versenyhivatal hatalmas bírsággal bünteti a megállapodás résztvevőit.

A hallgatás is sokba kerül

Kevesen tudják azonban, hogy milyen könnyű úgymond belekeveredni egy versenyellenes megállapodásba. A Gazdasági Versenyhivatal kialakult gyakorlata alapján az, aki részt vesz egy olyan találkozón, amelyen létrejött egy versenyellenes megállapodás, automatikusan a kartell résztvevőjévé válik, tekintet nélkül arra, hogy szóban vagy írásban támogatta-e a megállapodást.

Előfordulhat például, hogy egy találkozó során az egyik cég képviselője rájön arra, hogy az adott beszélgetést később a Versenyhivatal kartellnek minősítheti, ezért nem szól hozzá a beszélgetéshez és nem egyezik bele az esetlegesen létrejött megállapodásba sem, vagyis nem tesz semmit. Ezt a céget a jövőben meglepetésként fogja érni, ha a Versenyhivatal megállapítja a kartellben való részvételét.

Az indoklás

A „hallgatás-beleegyezés” elvének indoka a versenyjogban az, hogy az a cégvezető, aki nyíltan nem járult hozzá a megállapodáshoz, de végighallgatta versenytársait, azt a benyomást kelti a többi résztvevőben, hogy ő is egyetért a megállapodással. Ezt a hozzáállást a Versenyhivatal ugyanúgy büntetheti. A bírság akár a több száz milliós nagyságrendet is elérheti, hiszen a Versenyhivatal célja a jogsértők elrettentése.

Hogyan kerülhetjük el a bírságot?

Legelőször is: ne kezdeményezzünk! Fontos, hogy tartózkodjunk bármilyen versenykorlátozó megállapodás kezdeményezésétől. Bármennyire is kecsegtető gazdaságilag az adott megállapodás, mérjük fel annak versenyjogi megítélését.

Figyeljünk a beszélgetésre! Még ha nem is veszünk aktívan részt a megbeszélésben, figyeljünk arra, hogy versenytársaink miről beszélnek, egyezkednek a találkozón. Ha az árak egyeztetéséről, vagy a piac felosztásáról folyik a tárgyalás, egyből gondoljunk arra, hogy ennek nagy valószínűséggel versenyjogi következményei lehetnek.

Ha már megtörtént a baj, és tanúi lettünk egy kartell létrejöttének, el kell határolódni! Fontos tudnunk, hogy a Versenyhivatal bírsága csak úgy kerülhető el, ha egy esetleges versenyellenes megállapodástól elhatárolódunk. De hogyan lehet úgy elhatárolódni, hogy minden versenyjogi kockázatot elkerülhessünk? További kérdés, hogy vajon mielőtt elhagyjuk a tárgyalás helyszínét, kötelességünk-e felhívni versenytársaink figyelmét a jogsértésre?

Egy esetleges versenyjogi eljárásban a cég feladata annak bizonyítása, hogy elhatárolódott a versenykorlátozó magatartástól. Ezért fontos, hogy nemtetszésünket megfelelő módon és formában fejezzük ki, mert az, hogy felállunk és kimegyünk, még nem biztos, hogy elég a bizonyításhoz – szögezte le dr. Hacsi Gábor.

Készüljünk fel!

Egy cégvezetővel bármikor előfordulhat, hogy "kartell-gyanús" helyzetbe kerül, ezért érdemes jogi szakértő bevonásával már előzetesen átbeszélni az ilyen találkozókkal kapcsolatos legfontosabb teendőket és kérdéseket:
Mikor minősül kartellnek egy megbeszélés?
Ha belecsöppentünk egy kartellbe, hogyan tudunk megfelelően elhatárolódni?
Van-e még bármilyen cselekvési kötelezettségünk?
Hogyan járjunk el, ha nem egy személyes találkozón, hanem levél formájában kapunk hírt egy versenykorlátozó megállapodásról?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása hatalmas jelentőséggel bír. Ha felkészülten megyünk el a versenytársakkal szervezett beszélgetésekre, elkerülhetőek a kellemetlen meglepetések és az az óriási bírság, amelyet a Versenyhivatal kiszabhat a résztvevők számára – hívták fel a figyelmet végül a VJT & Partners jogászai.

Egy tanulságos történet a versenytilalomról

Dr. Vezse Eszter, Dr. Csernus Zoltán // origo.hu // 2017. február 7.

A versenytilalmi megállapodások megkötésekor nagyon körültekintően kell eljárni, különben sok pénzt veszíthetünk, ráadásul a munkavállaló a nálunk megszerzett tudásával és tapasztalatával a versenytársat erősítheti – hívták fel a figyelmet a VJT & Partners szakértői.

Részletek...

A történet

Volt egy cég, amelyik sok energiát fordított arra, hogy munkavállalói ne tudjanak munkaviszonyuk megszűnése után közvetlenül konkurens cégeknél elhelyezkedni. A történetünkben szereplő munkavállalójukkal is versenytilalmi megállapodást kötöttek. Sok-sok pénzt fizettek neki versenytilalmi ellenérték formájában. De a munkavállaló mégis felmondott, és rögtön el is ment dolgozni a konkurenciához. A cég persze beperelte: nyert elsőfokon, és nyert másodfokon is. De az illető nem hagyta annyiban, a Kúriához fordult felülvizsgálatért. A Kúria pedig neki adott igazat.

A versenytilalmi ellenértéknek és az alapbérnek el kell különülnie

Mi volt itt a probléma, amely fölött elsiklott az adott cég figyelme? A perbeli esetben a felek a versenytilalmi megállapodást úgy kötötték meg, hogy a munkavállaló alapbére magában foglalta a versenytilalmi ellenértéket: a bér egyharmada szolgált a "hallgatás áraként".

Az ismertetett ügyben hozott bírósági döntés szerint azonban a versenytilalmi ellenérték nem minősül alapbérnek. Tehát amikor a felek az alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg az ellenértéket, akkor ennek az ellenértéknek a bértől elkülönülten kell megjelennie. Az alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában – hangsúlyozta dr. Vezse Eszter.

A per menete és a Kúria döntése

Miután a történetben szereplő dolgozó felmondott és átment a konkurenciához, volt munkáltatója pert indított ellene a versenytilalmi megállapodás megszegése miatt. Az első- és másodfokú bíróság egyetértett a munkáltatóval, mivel a megállapodás egyértelműen meghatározta a tilalmazott tevékenységet és az ellenérték mértékét.

Így a bíróság szerint a felek között létrejött megállapodás versenytilalmi megállapodásnak minősült, és ezt a munkavállaló megszegte.

A munkavállaló erre a Kúriához fordult felülvizsgálatért azzal az indokkal, hogy a munkaszerződésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy a felek mit értenek mindenkori havi bér alatt. Így közöttük valójában nem jött létre megállapodás, és a munkavállaló nem szegett kötelezettséget azzal, hogy a munkaviszonya megszűnése után konkurens céggel kezdett együttműködésbe.

A Kúria egyetértett a munkavállalóval. A munkaszerződés nem kezelte elkülönült módon az alapbért az egyéb jogcímen járó juttatásoktól, ezáltal versenytilalmi ellenérték kifizetésére nem kerülhetett sor. Így a munkavállalónak nem állt fenn versenytilalmi kötelezettsége a munkáltatóval szemben.

A versenytilalmi megállapodások alapvető szabályai

Ahhoz, hogy a későbbi jogviták elkerülhetőek legyenek, a versenytilalmi megállapodások során a feleknek mindenképpen be kell tartaniuk néhány alapvető szabályt – emelte ki dr. Csernus Zoltán.

A versenytilalmi megállapodásnak például jogszabály határozza meg az időtartamát, és az is le van fektetve, hogy a versenytilalom ellenértékeként kikötött összeg milyen viszonyban lehet az alapbérrel.

Az sem mindegy, hogy a megállapodás mennyiben korlátozza a munkavállalót abban, hogy saját szakterületén a megállapodás időtartama alatt elhelyezkedjen.

Fontos szabály, hogy egy versenytilalmi megállapodásnak egyértelműnek kell lennie. Így a munkavállaló számára is egyértelművé válik, meddig mehet el és mitől kell tartózkodnia munkaviszonya megszűnését követően.

Ha a munkáltató kötbért alkalmaz, ezt körültekintéssel, minden szabályt betartva kell megtennie.

A feleknek érdemes az elállási jog kérdésében is megállapodniuk.

A történet tanulsága

Fontos, hogy a versenytilalmi megállapodást alaposan átgondolt tartalommal kössük meg. Ezzel egyrészt a munkáltató gazdasági érdekeit védjük, másrészt a munkavállaló jövőbeni elhelyezkedését is megfelelően szabályozni tudjuk – mutattak rá végezetül a VJT & Partners szakértői.

A VJT & Partners csapata ezzel a rövid videóval kíván Boldog Új Évet!