Eddig csak egymásnak mondtuk el hétfőnként, a hétindító teázásokon. De sokszor annyira fontos dolgokról van szó, és annyira érdekes előadások születnek, hogy ezeket meg kell osztanunk másokkal is.


A bábeli zűrzavar szabályozása, avagy nyelvhasználat a hatósági eljárásokban

A Magyar Optikai Művek (MOM) története, avagy a tudás megőrzésének és továbbadásának története

Dr. Virág Tamás előadása nyomán

Virág Tamás kollégánk időutazásra hívja az olvasót. A MOM park mellett álló irodánk helyén 100 éve még egy hatalmas gyáregyüttes állt, ahol világraszóló szabadalmak születtek, és az ott dolgozó emberek generációról generációra adták át egymásnak az évtizedek során felhalmozódott tudást.

Tovább olvasom...

A mostani MOM park, a környező irodaházak és lakóházak helyén állt a Magyar Optikai Művek gyárépületének együttese. A gyökerek egészen 1876-ig nyúlnak vissza. A gyár elődjét Süss Nándor, a Németországból ideérkezett kitűnő szakember alapította, akinek már az apja és a nagyapja is neves mechanikai szakember volt. Itt, Magyarországon, Trefort Ágoston és Eötvös Loránd ajánlása segítette a fiatalembert.

Az üzem először Kolozsváron, majd Budapesten működött. Elődje egy tanműhely volt, ahol finommechanikai szakembereket képeztek, és itt kezdték el gyártani a híressé vált Eötvös ingát is. Ebből a tanműhelyből nőtt ki a Csörsz utcában létesített üzem. Az sok épületből álló üzem minden egységét maga Süss Nándor tervezte, miután tanulmányutat tett Európa műszergyáraiban, és modern gépeket vásárolt üzeme számára. A gyár 1905-ben már száz dolgozót foglalkoztatott, majd 1918-ban vette fel a MOM Süss Präciziós Mechanikai Rt. nevet, amely egy hatalmas táblán ott díszelgett a gyárépület tetején.

Az első világháború végett vetett a békeidőknek, és a gyár a polgári igények helyett katonai műszereket kezdett gyártani. Ez fellendítette a termelést, új munkásokat vettek fel, bővítették az üzemet, és a dolgozók három műszakban végezték a munkát.

Később, a két világháború között csökkent a katonai műszerek gyártása, és békésebb termékek is felkerültek a palettára. Optikai lencséket kezdtek gyártani, és a folyamatosan növekvő finommechanikai tudás egyre magasabb műszaki színvonalú termékeket eredményezett. Ennek a fellendülésnek volt köszönhető a gyárépület újabb bővítése. Ebben az időben a szép, parkosított, fás területen elhelyezkedő gyárépület Magyarország legkorszerűbb ipari épülete volt.

A második világháború közeledtével a háborús készülődés új lendületet adott a termelésnek. Ekkor gyártották azt a légvédelmi szerkezetet is, amelyre a mostani parkosított részen felállított szobor utal: a szobor egy férfit ábrázol, aki nyilát az égre emeli. A háborús helyzet miatt a hatalmas gyár erősen megrongálódott, a gépek elkallódtak, vagy külföldre kerültek. Az itt dolgozók elkötelezettségét bizonyítja, hogy a háború után a gyár egykori dolgozói kezdték el a romeltakarítást, hogy minél előbb nekiállhassanak a munkának.

A háború után szovjet vezetéssel működött tovább a MOM, és újra a régi lett. Ekkor épült hozzá az óvoda és a kultúrház, mely Buda egyik kulturális központjává vált. A gyár az 50-es években a magyar állam tulajdonába került, fejlesztették a gépállomány színvonalát, és a hadiipari termelés mellett a polgári jellegű termékek gyártása is előtérbe került. A terjeszkedés során egészen a Nagy Jenő utcáig beépítették az eddig gyümölcsösként használt telkeket.

A 60-70-es években a termelés színvonala és mértéke dinamikusan megnövekedett, és a gyárban dolgozók száma is tovább emelkedett. A termékskála is folyamatosan nőtt, és a magas színvonalú munkát a nemzetközi kiállításokon elnyert számos díj bizonyítja. Ezzel a fellendüléssel párhuzamosan a gyár, hasonlóan a többi szocialista nagyüzemhez, rengeteg kölcsönt vett fel, és emiatt a csőd szélére került. A kegyelemdöfést a rendszerváltás hozta. Lebontották a hatalmas gyárat, mely több mint száz éves múltra tekintett vissza. Helyére irodaházak, lakóházak épültek és itt magasodik a bevásárló központ is, mely legalább nevében őrzi az egykor itt állt gyár emlékét.

Az irodába jövet álljunk meg egy pillanatra, és képzeljük el ezt az itt álló, évtizedeken keresztül magas színvonalon működő hatalmas gyáregyüttest. Gondoljunk az itt dolgozó lelkes és elkötelezett emberekre, akik régen talán ugyanúgy munkába siettek ezen a földdarabkán, ahogyan mi magunk.


A bábeli zűrzavar szabályozása, avagy nyelvhasználat a hatósági eljárásokban

A bábeli zűrzavar szabályozása, avagy nyelvhasználat a hatósági eljárásokban

Dr. Belényi Andrea előadása nyomán

Magyarországon szerencsére nem lehet a világ összes nyelvén ügyet intézni, különben valóban nagy lenne a zűrzavar. Itt csak néhány nyelv között kell rendet tenni: a magyaron kívül még a nemzetiségi nyelvek lehetnek az ügyintézés hivatalos nyelvei. A magyar nyelv ismeretének hiányában sem érhet senkit hátrány: akik nem beszélnek magyarul, ügyes-bajos dolgaik intézéséhez tolmácsot, fordítót vehetnek igénybe.

Tovább olvasom...

Hazánkban a hatósági eljárások nyelve a magyar. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció magyar nyelven folyik, és a keletkező dokumentumok is magyar nyelven születnek meg. Az eljárásokban ügyfélként elsősorban a magyar nyelvet használhatjuk, illetve az ügyünkben a különféle szervek is magyarul kommunikálnak egymással. Kivételt képeznek a konzuli tisztviselők és a külgazdasági miniszter eljárásai. Ők az eljárások során használhatnak más nyelveket is, hiszen jellemzően külföldiekkel találkoznak, vagy éppen külföldön látják el a feladatukat, így náluk a magyartól eltérő nyelvek használata teljesen természetes.

Mi a helyzet a Magyarországon elismert 13 nemzetiséggel? A nemzetiségi önkormányzatok dönthetnek arról, hogy saját nemzetiségi nyelvüket is az ügyintézés hivatalos nyelvévé teszik. Ebben az esetben a nemzetiséghez tartozó személyek a hatósági eljárások során a saját nyelvüket is használhatják. A nemzetiségiek más hatóságok eljárásában is használhatják saját nyelvüket, de ekkor az eljárás nyelve a magyar nyelv marad. Ilyenkor fordítót vagy tolmácsot kell igénybe venni ahhoz, hogy a hatóság és az ügyfél megértsék egymást. Ha tolmács vagy fordító segít a megértésben, ennek költsége – bizonyos eseteket kivéve - az ügyfelet terheli.

A magyarul nem beszélő, de Magyarországon ügyet intéző külföldieknek a hatósági eljárásokban nem kell a magyar nyelvet használjuk, ők tolmács vagy fordító segítségével is kommunikálhatnak a hatóságokkal. Irodánk külföldi ügyfeleinél például mi, jogászok látjuk el a közvetítő szerepet, és sokszor két nyelven készítjük el a szükséges beadványokat, pont azért, hogy ügyfelünk és a hatóság is értse annak tartalmát. Fontos, hogy senkit nem érhet hátrány a hatósági eljárásokban amiatt, hogy nem beszéli a magyar nyelvet.

Érdekesség, hogy például a Gazdasági Versenyhivatalra, a Magyar Nemzeti Bankra és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra nyelvhasználati szempontból is speciális szabályok vonatkoznak.

A Gazdasági Versenyhivatal az eljárások során, ha szükséges, a magyar nyelv mellett angol nyelven is befogad okiratokat.

A Magyar Nemzeti Bank hatósági eljárásainak nyelve is lehet a magyaron túl más nyelv is. Nincs megadva, hogy melyik nyelven folyhat még az ügyintézés, és ha valamit le kell fordítani, akkor a bank állja a fordítónak vagy a tolmácsnak a költségeit. De például egy engedélyezési eljárás csak magyar nyelven folyhat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalra eljárásaiban is a magyar nyelv az irányadó, de a nemzetiségek saját nyelven is intézhetik az ügyeiket. Külföldi adózó esetében kötelező fordító vagy tolmács igénybevétele, és ennek költségeit általában az ügyfél állja.


Jogtalanul száguldó e-rollerek

Jogtalanul száguldó e-rollerek

Dr. Lovretity András előadása nyomán

András előadását a több napja az ablaka előtt parkoló, cseppet sem esztétikus, kölcsönözhető e-roller ihlette. Talán ez a felütés már következtetni enged arra, hogy ebben az írásban az e-roller előnyei mellett a hátrányai is bemutatásra kerülnek. András ezen túl felhívja a figyelmet az e-rollerek szabályozására, vagyis inkább annak hiányára, és az ebből fakadó problémákra.

Tovább olvasom...

Kezdjük néhány ténnyel. Az e-rollerek Magyarországon 2019 óta kölcsönözhetőek. Akár 25-30 km/h-val is száguldhatnak az utakon, járdákon, vagy a bicikliutakon. 40-60 percig tudnak működni egy töltéssel. A kölcsönzési díjuk kb. 50 Ft/perc. Van aki szereti és használja őket, és van, aki nem. Egy biztos: mindenkinek van róluk valamilyen véleménye.

Hogy igazságosak legyünk, soroljuk fel először a kölcsönözhető e-rollerek előnyeit. Például egyik előnyük, hogy dugóban könnyen és jól lehet velük közlekedni, ezért az autók egyik alternatívájának is szokták nevezni őket. Egy e-roller olcsó és mobilis, ez igaz. Sokan azt állítják, hogy környezetbarát. További előnye, hogy könnyű vele parkolni, talán túl könnyű, mint azt az András ablaka előtt álló roller is bizonyítja.

És most lássuk mindezek cáfolatát: ha dugóban könnyen és jól használjuk a rollert, akkor valószínűleg a járdán vagy a villamossínen száguldozunk vele, de az is lehet, hogy az autók között cikázunk. Egy járdán közlekedő e-rolleres veszélyezteti gyalogostársait, különösen a gyengén látókat. A villamossíneken fennakadhat a roller, az autósok pedig nehezen veszik észre az ide-oda kanyargó, apró járművet. Az e-rollerek balesetveszélyessége nyilvánvaló: a rollereken nincs index, túl gyorsan mennek, gyenge rajtuk a fék, és a használók legtöbbször semmilyen védőfelszerelést nem hordanak.

Az autósok szeretik az autójukat. Felmérésekből kiderül, hogy nagyrészt nem ők cserélik le járművüket e-rollerre, hanem főként azok használják ezt a közlekedési eszközt, akik egyébként biciklin, tömegközlekedést igénybe véve, vagy gyalogosan járnak.

Ha jobban belegondolunk, az e-roller nem nevezhető környezetbarát járműnek. Ezek a rollerek akkumlátorral működnek, melynek feltöltéséhez energiára van szükség, és ez is széndioxid kibocsátással járhat. Élettartamuk rövid, az akkumlátorokat pedig nehéz környezetbarát módon eltüntetni a világból. Stockholmban átlagosan 40 nap, Koppenhágában pedig 3 hónap egy bérelhető e-roller élettartama.

Az e-rollereket bárhol ott lehet hagyni, ez igaz, de kevesen figyelnek arra, hogy a városképbe, környezetbe illő módon állítsák le a járművet. A széthagyott, eldőlt, járda közepén parkoló járművek balesetveszélyesek, és nem nyújtanak szép látványt.

Mindezek a veszélyek és hátrányok arra hívják fel a figyelmet, hogy rendet kellene tenni az e-rollerek szabályozása terén. A jelenség annyira új, hogy nem sorolható be egyetlen közlekedési jármű kategóriájába sem, ezért jelenleg nincsen egyetlen szabály sem arra vonatkozóan, hol és hogyan járhat valaki egy e-rollerrel. Kicsit olyan ez, mint egy rejtvény: Mi az? Nem gördeszkás, sima rolleres vagy kerékpáros, mert ezeket a járműveket nem áram, hanem emberi erő hajtja. Nem sorolható a segédmotoros kerékpár vagy motorkerékpár kategóriákba sem, mert nincs akkora teljesítménye, illetve nem belső égésű motor működteti, és nem tud 45 km/h sebességgel sem közlekedni. És hát nem is autó, vagy teherautó... Ez a kategória nélküli e-roller.

Remélhetőleg az e-rollerek helyzete hamarosan megváltozik, hiszen a jogalkotók 2020 végére tervezik annak a szabályozásnak a megalkotását, amely majd ezekre a járművekre is vonatkozik. Addig is meg kell elégednünk helyi szabályozásokkal: néhány belvárosi kerület saját hatáskörben már kitiltotta ezeket a járműveket a gyalogos zónából és a járdákról.


Ferenczy Noémi gobelinművész (1890-1957) élete - 1. rész

Ferenczy Noémi gobelinművész (1890-1957) élete - 1. rész
Felnőni egy művészcsaládban

Kenyeres Ágnes előadása nyomán

Irodánk több szálon kötődik a gobelinszövéshez. Az egyik szál, hogy két kolléganőnk is lelkesen foglalkozik szabadidejében gobelinszövéssel, és mindketten a Ferenczy Noémi által elindított gobelinszövés hagyományait követik. A másik szál a Gödöllői Szövőműhely művészeihez vezet, akik egyik rendezvényünk kiállítói voltak, munkáikat ismerjük és szeretjük. Ági kétrészes előadásának első része a Ferenczy család történetét meséli el, annak a művészcsaládnak a történetét, amelyben a gobelin nagyasszonya, Ferenczy Noémi felnőtt.

Tovább olvasom...

A történet Olga von Fialkával kezdődik. Olga rendkívül képzett és művelt festőművésznő volt, aki csak a művészetnek élt. Harminchat éves korára már számos festménye szerepelt kiállításokon és könyvillusztrációi jelentek meg. Nem is gondolt a férjhez menésre. Ekkor találkozott az egyik távoli rokonával, a huszonkét éves Freund Károllyal.

Károly földbirtokos család sarjaként gazdálkodással foglalkozott, és mellékesen festegetett is. Olga fedezte fel benne az igazi tehetséget, és nem tévedett, hiszen a férfi később Ferenczy Károly néven kora egyik legmeghatározóbb magyar festőjévé vált. Nem sokkal megismerkedésük után Olga és Károly művészi tanulmányútra mentek, melynek Róma és München voltak az állomásai, majd Magyarországra hazatérve összeházasodtak, és hamarosan megszületett első gyermekük, Valér.

Utána újabb utazásokat tett a család Münchenbe, majd Párizsba, és Ferenczy Károly nevét egyre többen megismerték. Végül Szentendrén telepedtek le, itt születtek meg 1890-ben az ikergyermekek, Noémi és Béni.

Néhány évvel ezután Ferenczy Károly négy festőtársával megalapította a nagybányai művésztelepet. Ez a lépés nagy szerepet játszott az egész család életében, hiszen a három gyermek itt nőtt fel, a művészet légkörében. Tanításukról, nevelésükről és intellektuális fejlődésükről a művelt Olga gondoskodott, aki gyermekei születése után lassanként felhagyott a festészettel. Felcseperedvén mindhárom gyermek művészi pályára lépett.

A legidősebb, Valér, festő lett, sokat utazott, és főleg rézkarcaival vált híressé. Béni, Noémi ikertestvére a plasztika felé fordult, szobrász és éremművész lett. Noémi Párizsban tanult kárpittervezést, majd Magyarországon teljesedett ki a tehetsége.

Ági következő előadásában Ferenczy Noémi életét követhetjük nyomon.

A fénykép forrása: http://napimagyarfestmeny.hu/ferenczy-karoly-1862-1917-6/


Idegenvezetés szabályosan és burkoltan

Idegenvezetés szabályosan és burkoltan

Dr. Pozsár András előadása nyomán

Magyarország, Budapest. A város gyönyörű, vonzza a turistákat, akik mindent látni akarnak. Idegenvezető kalauzolja őket városszerte, és gyakran ő az egyetlen magyar ember, akivel a turisták itt nálunk kapcsolatba kerülnek. Az ő arca lesz az ország emberének az arca, így nem mindegy, hogy ő maga milyen nyomot hagy egy idelátogató külföldiben. Az idegenvezetés színvonalára ezért szabályok vigyáznak: idegenvezető csak szakképesítéssel és igazolt nyelvismerettel rendelkező személy lehet, aki az illetékes hatósághoz történő bejelentés után kapott idegenvezetői igazolvány birtokában folytatja tevékenységét. Aki nem rendelkezik ezekkel, és mégis csoportokat vezet vagy kísér, azt eltiltással vagy pénzbírsággal büntethetik.

Tovább olvasom...

Vannak olyan országok, ahol az idegenvezetés minőségét nagyon komolyan veszik, és vannak olyanok, ahol nem. Olaszországban például hosszú tanulás és nehéz vizsgák után lehet csak idegenvezetővé válni, és az idegenvezetők ellenőrzése, valamint az idegenvezetés szabályozása sokszor túlzásokkal teli. Nálunk viszont kevésbé ügyelnek az idegenvezetés színvonalára.

Magyarországon sokan kínálnak idegenvezetést, a palettán a hagyományos idegenvezetés mellett olyan specialitások is fent vannak, mint például egy éjszakai túravezetés, vagy a legjobb romkocsmák túrája. A hatósági ellenőrzés nálunk ritka, mint a fehér holló, és a kiszabható pénzbírság sem olyan mértékű, hogy egy lelkes amatőr idegenvezetőt eltereljen a pályáról. Pedig a burkolt, szakképesítés nélküli idegenvezetés sok olyan fiatalnak jelent bevételt, akik szívesen kalauzolják a turistákat kedvenc bárjaikba, vagy szerveznek biciklis városnézéseket. Legtöbben ingyen kínálják a szolgáltatást, és a végén a turisták borravalóval honorálják a munkájukat.

A képzett, papírral és nyelvvizsgával rendelkező idegenvezetők arról panaszkodnak, hogy ebben a szakmában Magyarországon nagy a káosz, és a sok mondvacsinált idegenvezető miatt az idegenvezetés színvonala folyamatosan romlik.

Változások egyelőre csak az idegenvezetők képzésében vannak. Az érdeklődők eddig egy 6 hónapos OKJ képzésben sajátíthatták el az idegenvezetés csínját-bínját, de ez az idő, mint az összes hasonló képzés ideje, most 2 évre nőtt. Lehet, hogy a résztvevők tudása és felkészültsége még alaposabb lesz, de az továbbra is kérdéses, hogy egy hazánkba látogató külföldi végül velük fog-e találkozni, vagy egy szakképesítés nélküli, képzetlen amatőrrel.


Adatvédelmi helyszíni szemle előzetes értesítés nélkül? Csak semmi pánik!

Adatvédelmi helyszíni szemle előzetes értesítés nélkül? Csak semmi pánik!

Témák teázáshoz - Dr. Belényi Andrea prezentációja nyomán

Ez a nap is úgy kezdődik a cégnél, mint a többi: beérkeznek a munkatársak, elindul a munka. Aztán érkezik valaki, és pánikba esik a recepciós kolléga. Aztán felbolydul az egész cég. Mi van itt? Ha az adatvédelmi hatóság előzetes bejelentés nélkül érkezik cégünkhöz – ami előfordulhat – valószínűleg kialakul egy kaotikus, stresszes helyzet, amikor senki sem tudja, hogy mi a teendő.

Tovább olvasom...

Első kérdés, ami felvetődhet bennünk, hogy ez lehetséges-e? Az előzetes bejelentés nélküli helyszíni szemle inkább a nyomozóhatósághoz kapcsolódik a fejünkben, de még a versenyhatóság is eszünkbe juthat, ha a „hajnali rajtaütésnek” nevezett meglepetésszerű ellenőrzésre gondolunk. De nem csak ők járhatnak el így. Az adatvédelmi hatóságnak és az adóhatóságnak is megvan az a jogosultsága, hogy meglepetésszerűen, bejelentés nélkül látogassa meg a céget.

Milyen esetben tehetik ezt meg? A helyszíni szemle az esetek nagy többségében előzetes értesítést követően történik meg. Célja, hogy a hatóság megtekintsen vagy megfigyeljen valamilyen ingóságot, ingatlant vagy személyt. Egy meglepetésszerű szemle pedig akkor történhet meg, ha az előzetes bejelentés veszélyeztetné a szemle eredményességét.

Ha az adatvédelmi hatóság egy meglepetésszerű szemlét tart, nincsenek olyan részletes szabályok, amelyek az adott céget segítik a helyzet kezelésében. És jönnek a kérdések: mi van, ha nem engedjük be az adatvédelmi hatóság embereit? Erre a válasz, hogy a hatóság embereit mindenképpen be kell engedni, különben a rendőrség segítségét veszik igénybe. És mi van, ha várakoztatjuk őket, míg a jogi képviselőnk megérkezik? Ez legfeljebb 15-20 percig lehetséges, mert utána elkezdődik a szemle.

Számtalan kérdés merül fel egy ilyen szokatlan eseménnyel kapcsolatban, ezért az egyetlen lehetséges módja az ilyen helyzet kezelésének, ha a cég minden munkatársa, kezdve a recepciós kollégával, pontosan tudja, hogy ilyenkor mit kell tennie. Adatvédelmi csapatunk várja, hogy minél több céget készíthessen fel egy ilyen helyzetből adódó összes lehetséges tennivalóra!